Alaposan megijedt egy független biztosításközvetítéssel foglalkozó mikrovállalkozó. A Lépéselőny kereste meg e-mailen, call-center szolgáltatását ajánlotta neki. Azt is megemlítették, hogy a PSZÁF rendelete szerint kötelező a biztosításközvetítőknek telefonos ügyfélszolgálatot fenntartani. S a nyomaték kedvéért hozzátették, ennek híján bírságol is a pénzügyi felügyelet, s egy átlagos bírság 225 ezer forint is lehet. A Lépéselőny állítása szerint ők PSZÁF-biztos megoldást kínálnak.
Tele lett a vállalkozó nadrágja, mert neki nincs call-centere, nem is tudott róla, hogy kellene legyen.
A vonatkozó törvény egyébként valóban azt írja elő, hogy telefonos ügyfélszolgálatot kellene fenntartani, olyat, amihez hangrögzítési lehetőség is van. Mi ez, ha nem call-center? Az is tény, hogy a hét legalább egy napján reggel nyolctól este nyolcig kell hogy rendelkezésre álljon a telefonos ügyfélszolgálat.
A biztonság kedvéért azért rákérdeztünk a PSZÁF-nál is a dologra. Megerősítették, a biztosítási törvény (Bit) érdemi panaszkezelést ír elő, aminek része a telefonos ügyfélszolgálat is. És valóban bírságolnak, ha ez nem teljesül a biztosításközvetítőnél.
Azonban azt is hozzátették, hogy a Bit (a 6. számú melléklet) kifejezetten tiltja, hogy az ügyfélszolgálati tevékenységet a biztosításközvetítők kiszervezzék és ne maguk végezzék. Ebből következik, hogy az ezzel ellentétes üzleti ajánlat elfogadásával (és alkalmazásával) a biztosításközvetítő megsértené a törvényt, ami szintén felügyeleti szankcióval járhatna – szögezték le.
Megkérdeztük a Lépéselőny ügyvezető igazgatóját, Németh Zoltánt, hogy a 6. számú melléklet ismeretében teszik-e meg ajánlatukat. Azt válaszolta: „Tudomásom szerint a törvénynek megfelelően járunk el.”
