Mindenki csak kérdez, de igazából senki sem tudja, mit is kellene tennie – írja le a sávszélesítés után előállt helyzetet egy kereskedelmi bank neve elhallgatását kérő miskolci fiókvezetője. Szerinte egyelőre legfeljebb néhány hüvelykujjszabályt mondanak a kissé tanácstalan ügyfeleknek. “Most kell gyorsan importálni, amíg még erős a forint” – hangzik a tuti tipp az egyik oldalon. “Le kell fedezni az árfolyamkockázatot” – mondják a másikon. A piacot viszont összességében sokkal inkább a kivárás és a tanakodás jellemzi, mintsem a tudatos lépések előkészítése.
NAGYOBB KOCKÁZAT. Ez persze nem is csoda, hiszen gazdasági döntéshozók, spekulánsok és magánmegtakarítók egyaránt teljesen ismeretlen helyzettel kénytelenek szembenézni: egyik napról a másikra kell megtanulniuk azt, milyen lehetőségekkel és kockázatokkal jár számukra a forint árfolyamának váratlan kiszélesítése.
A mozgástér és a veszély is a sokszorosára nőtt ugyanis azzal, hogy az eddigi plusz-mínusz 2,25 százalék után akár 15 százalékkal is eltérhet a forint az euróhoz viszonyított középárfolyamtól, fölfelé és lefelé egyaránt – anélkül, hogy a jegybank beavatkozna. A forintárfolyam és a kamatok sokkal nagyobb “hullámvasútjára” kell tehát mindenkinek felkészülnie.
Sávváltás?
“Jóslatokba nem bocsátkozunk” – mondja ki egyértelműen Tóth Tamás, a K&H Lízing vezetője, vagyis a gépkocsi finanszírozás módjáról, a deviza vagy forinthitel választásáról a megnövekedett kockázatok mellett is az ügyfeleknek kell dönteniük. Az utóbbi két év slágertermékének, a devizaalapú, kedvezőbb kamatozású és a forintoshoz képest alacsonyabb törlesztő részlettel rendelkező hiteltermék kockázati környezete alaposan megváltozott. Míg eddig az egyetlen veszély jól előrelátható volt, hiszen a forint csúszó leértékelése miatt, havonta emelkedő törlesztő részlet mellett csak annak a rizikójával kellett számolni, hogy az eddig szűkebb, 5 százalékos kiterjedésű árfolyamsávban leértékelik a hazai fizetőeszközt, most az ingadozás lehetősége 30 százalékos. Egyelőre persze a forint erősödése miatt kifejezetten előnyösnek is tűnhet a devizahitel, de mostantól semmi sem védi a kölcsönt felvevőt egy esetleges nagyobb leértékeléstől. “A legrosszabb esetben a kezdő, 30 százalékos befizető részlet is elolvadhat, egyik napról a másikra” – hangsúlyozza Révész Tamás, a Budapest Autófinanszírozási Rt. vezérigazgatója. A megváltozott körülményekről újabb tájékoztató brosúrák készülnek, egyes cégeknél pedig – a gyengébb idegzetűeknek – azt is felajánlják, hogy cseréljék forintalapúra a devizakölcsönt.
“Nem lehet tudni, mennyire tartja a piac alulértékeltnek a forintot, csak az a biztos, hogy erősödnie kell” – véli Orbán Gábor, a Hunnia Alapok kezelője azután is, hogy a sávszélesítés bejelentését követő első héten mintegy 5,5 százalékkal lett erősebb a hazai fizetőeszköz jegyzése. A különböző elemzésekben – így az OTP Értékpapír Rt.-nél készült értékelésben is – szinte egybehangzóan úgy vélik a szakértők, hogy tartós, trendszerű folyamatról van szó, a forint akár még az idén 5-7 százalékot nyerhet az euróval szemben. A jegybank egyelőre, szimbolikus jelleggel, meghagyta a forint havi 0,2 százalékos csúszó leértékelési ütemét. A jegybanki leértékelés és a felértékelődés egyenlege nem kétséges, a mérték 7 százalékos maximumát pedig azért tartja valószínűnek az elemzők többsége, mert véleményük szerint ezen határ fölött a Magyar Nemzeti Bank mindenképpen beavatkozna, nem tűrné, hogy a forint ugrásszerű felértékelődése lehetetlen helyzetbe hozza a magyar exportőröket.
ALACSONY REÁLKAMAT. Nagy kérdés, hogy erősödő forint és minden remény szerint mérséklődő infláció mellett mire kell számítani a különböző megtakarítási formák, a kamatozó befektetések, valamint a részvénypiac esetében. Az új rendszer első hetének egyik legnagyobb meglepetése az volt, hogy a külföldi befektetők nem fordultak el a magyar kötvénypiactól. A papírforma az lett volna, hogy a csúszó leértékelés megszüntetésére spekuláló, s az euró kamatszintjéhez képest az itthoni magasabb infláció miatt sokkal kedvezőbb “klímát” élvező pénz tulajdonosai az árfolyam kiszélesítése után lázas eladásba kezdenek, hogy gyorsan besöpörjék a kamat- és árfolyamnyereséget. A meglepetésszerű vásárlási kedv a szakemberek szerint azt jelzi, hogy a külföldiek – a megnövekedett árfolyamkockázattal együtt – még most is alulértékeltnek tartják a forintot, és továbbra is keresik a magyar állampapírokat.
CSÖKKENŐ INFLÁCIÓ. Sokan úgy vélik, ez a trend tartós marad, vagyis a külföldi befektetők kereslete ezentúl is lefelé nyomja a hozamszintet, ezzel pedig konzerválja azt az állapotot, amely ugyan az euró-befektetéseikhez mérten még a kockázati felárral együtt is tisztes hozamot biztosít számukra, de negatív reálnyereséget termel a honi befektetők részére, akik persze a magyar inflációhoz mérik a pénzük eredményességét. Az OTP Értékpapír Rt. elemzéséből az olvasható ki, hogy a jegybank egyelőre sem az árfolyamokba, sem a kamatokba nem avatkozik be. A forinterősödésből ugyanis mindenképpen inflációmérséklődés következik, hiszen az olcsóbbodó importtermékek támasztotta verseny a piac egészének árszínvonalát kordában tarthatja, ami a jegybanki kamattrend csökkenését vetíti előre.
Kelemen Ilona, a Citibank treasury vezetője szerint viszont az első hét eseményeiből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, hiszen egyelőre mindenki – a piac és a jegybank egyaránt – a tanulás periódusában van. “Ráadásul nálunk még nem alakult ki a hagyománya annak, hogy a gazdaság és a pénzügypolitika nyilatkozói többé-kevésbé egyértelmű üzeneteket küldjenek a piac felé” – véli a szakember. Sokminden attól is függ, miként viselkednek a külföldi befektetők az állampapírpiacon, és miként válaszol majd erre a jegybank. A leginkább az árfolyam és forintkamatok ingadozására kell számítani.
Az erősödő forint hasznát főleg az importőrök fölözhetik le, ha az értékesítésük a hazai piacra koncentrálódik. Jellemzően például az autókereskedők most akár 5 százalékkal is előnyösebb áron szerezhetik be a gépkocsit, a haszon egy részét pedig akár le is nyelhetik, miközben az autók piaci árát is csökkenthetik. Az exportőröknek mindenképpen alacsonyabb forintárbevétellel kell számolniuk, s kitettségük a forinterősödés kockázatának annál inkább erősödik, minél kisebb tevékenységük behozatali igénye. Kifejezetten rosszul járnak például azok az exportőr cégek, amelyek szinte kizárólag hazai alapanyagokból dolgoznak és külföldön értékesítenek. Azok a vállalkozások, amelyek részben importot is felhasználnak a termelésükhöz, egyfajta természetes védőernyőt kapnak a devizakockázatokkal szemben. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy forint- vagy devizaadósságok dominálnak-e a cégnél, hiszen a forint erősödése most megtakarítást jelenthet a devizában fennálló kötelezettségek esetében, míg a hazai kamatváltozások nagyobb ingadozása növeli azon vállalkozások rizikóját, amelyek változó kamatozású forinthitelekkel adósodtak el. “A kiszámíthatóbb vállalati eredmény érdekében a helyükben most átgondolnám a fix és a változó kamatok arányát.” – figyelmeztet a citibankos Kelemen Ilona.
Tőzsdei latolgató
POTENCIÁLIS NYERTESEK
Matáv. Tekintélyes devizahitel-állományának leértékelődésén nyerhet.
Zalakerámia. Ugyancsak tetemes devizahiteleinek köszönhetően válhat haszonélvező.
MOL. A kőolaj- és földgáz-vásárlásait dollárban lebonyolító cég a forintban rögzített árú földgázüzletág veszteségeit mérsékelheti.
TVK. Az importált alapanyagokon takaríthat meg milliárdokat.
POTENCIÁLIS VESZTESEK
RICHTER. Árbevételének 72 százaléka származik külföldről, bevételének jókora hányada dollárban képződik, igaz a gyógyszergyár már eddig is folyamatosan határidős devizaügyletekkel mérsékelte kockázatait. Így az idén “csak” 400-500 millió forinttal soványodik – a jelenlegi állás szerint – a várt 23 milliárd forintos nyereség.
EGIS. Az árbevétel 64 százaléka exportból származik, míg a költségek 45 százaléka az importhoz kötődik. Az éves üzemi eredmény 5 százalékkal csökkenhet.
Pannonplast. Ebben az évben több millió dollárt szeretne régióbeli felvásárlásokra fordítani, az erősödő forint emelheti ennek költségeit.
PICK. Ez évi nyereségét az erőteljesen emelkedő húsárak mellett a mérséklődő exportárbevétel is apasztja.
Gyakorlatilag alig valaki menekülhet az országban a forint árfolyamsáv-szélesítésének hatásai elől. Egyelőre a hüvelykujjszabályoknak a pontos mérlegét próbálják belőni az Egisnél is, ahol az árbevétel 64 százaléka exportból származik, míg a költségek 45 százaléka az importhoz kötődik. Marosfy László pénzügyi igazgató szerint ezzel mintegy 50 millió dolláros devizatöbbletet érnek el az idén. “Egy valószínűsíthető, maximum 4-5 százalékos forinterősödés tehát 500 millió forinttal, vagyis alig 5 százalékkal csökkenti az éves üzemi eredményt” – mondja a pénzügyi igazgató annak alátámasztására, miért nem döntöttek még a pontos stratégiáról.
FEDEZÉKKERESÉS. Könnyű helyzetben persze egyetlen vállalkozás sincs, hiszen ezen túl nemcsak a forint leértékelődésének kényelméről kell lemondaniuk, hanem egyszerre kell megjósolniuk az árfolyamváltozás irányát, nagyságát, ráadásul még a megfelelő pillanatot is el kell találniuk, amikor érdemes a kockázatot lefedezni. “A legnagyobb baj az, hogy a cégek teljesen tudatlanok” – vélekedik egy bankvezető, aki szerint mostantól a különböző kockázatokat fedező termékek jelentős fellendülésére kell számítani, ami pedig nagyobb árbevételt és hasznot, vagyis ideális terepet jelent a pénzintézetek számára. A sávszélesítést követő napokban egyébként régen nem látott magas forgalmat regisztráltak máris az orosz válság óta komoly érdektelenséggel küszködő devizaszekcióban a Budapesti Árutőzsdén (BÁT). Habár a kereskedők szerint egyelőre még csak a forint sávszélesítésére spekulálók zárták ügyleteiket, mindenki azt várja, hogy előbb vagy utóbb megjelennek az árfolyamkockázatnak kitett cégek is, s megpróbálják a tőzsdén kivédeni a veszélyeket. A BÁT jellemzően a kisebb vállalkozások számára nyújtana ideális terepet, a nagyobb multik inkább a bankközi piacon fedeznék a kockázataikat. A forgalom felfutását segítené persze, ha a devizaliberalizációs lépések felgyorsításával feloldanák azokat a szabályokat, amelyek ezen a piacon a külföldiek tevékenységét egyelőre még korlátozzák. Ennek lehetőségét a múlt héten már Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára is megpendítette.
“Gyakorlatilag véget ért az a korszak, amelyben a csúszó leértékelés stabil rendszere megvédte a magyar gazdaság szereplőit, s még egészen nagy cégek is dicsekedhettek azzal, hogy nem kell lefedezniük az árfolyam és egyéb piaci kockázatot” – vonja meg a mérleget Kelemen Ilona, aki szerint a most kezdődő tanulási folyamatnak minden bizonnyal “lesznek véráldozatai”, hiszen a honi vállalatok, magánemberek, sőt még a bankok egy részét is szinte teljesen felkészületlenül éri a változás. A szakemberek szerint azonban előbb vagy utóbb a magyar gazdaság szereplőinek feje fölül is el kellett húzni a makrogazdasági védőernyőt. Az uniós csatlakozásig még van pár évük a belerázódáshoz…
