Szabó Lázsló Zsolt tízmilliárd forintos hiánnyal vette át a Magyar Televíziót 1999 tavaszán ügyvezető alelnökké történt kinevezésekor. Alig két év alatt sikerült ezt megdupláznia, pedig eredetileg nagyratörő tervekkel indult. Még abban az évben – immár elnökké választva – összhangba kívánta hozni a kiadásokat a bevételekkel, s minimalizálni akarta a veszteségeket (Figyelő, 1999/20. szám). Saját megfogalmazása szerint a konszolidált gazdálkodás hosszú távú megteremtése érdekében vissza akarta faragni a túlfejlett szervezetet: az akkori 2600 alkalmazott közül 1000 elbocsátását irányozta elő. A szándék kétségkívül indokolt volt, a kereskedelmi televíziók az MTV akkori létszámának töredékével működnek. Ám hiába sikerült a felére csökkenteni az alkalmazottak számát, a bérköltség – miként arról a MédiaFigyelő 2000 szeptemberében beszámolt – csak 10 százalékkal mérséklődött. Laptársunk információja szerint négy hónappal ezelőtt a köztévé hiánya már napi 25 millió forinttal növekedett, s év végére várható volt a csőd, vagyis az elnök nem tudta megvalósítani terveit. Az MTV Közalapítvány kuratóriuma szeptemberben le is szállította a részvénytársaság alaptőkéjét 8 milliárdról 1,2 milliárd forintra. Az rt. induló vagyona egyébként 16 milliárd forint volt.
BŰNBAKKERESÉS. Szabó László Zsolt eredeti tervei között a közönségarány növekedése is szerepelt, ám a köztévé műsorára csak a foci Eb és az olimpia idején volt kíváncsi a korábbinál több néző, egyébként a közönségarány tovább csökkent (lásd a grafikonokat), s ennek következtében visszaestek a reklámbevételek is. A Figyelő becslése szerint a mintegy 35 milliárd forintra tehető tavalyi televíziós reklámpiacból legfeljebb 2 milliárd forint körüli összeg juthatott a Magyar Televíziónak, a kis nézettségű csatornák részesedése ugyanis a reklámpiacon kisebb közönségarányuknál. A köztévé a rossz eredmények láttán nem magában kezdte keresni a hibát, hanem a mérést végző AGB Hungaryt támadta. Arról is szállingózni kezdtek a hírek, hogy az MTV le akarja cserélni a reklámidő értékesítésével egy évvel korábban megbízott ARBO Hungáriát. A súlyos helyzetben a költségvetés segítő jobbot nyújtott: átvállalta az MTV csaknem tízmilliárd forintnyi köztartozását.
Az MTV 42 ingatlana közül 41-nek az értékesítése is szerepelt Szabó László Zsolt terveiben. Ennek lebonyolításához hathatós segítséget kapott az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-től: az 1999 végén kötött megállapodás értelmében a vagyonkezelő átveszi az eladásra szánt ingatlanokat a köztévétől 15 milliárd forintért, majd maga értékesíti azokat, közben pedig új székház épülhet az MTV Bojtár utcai telephelyén. Az ingatlanvagyon legértékesebb darabja, a Tőzsdepalota azonban két pályáztatás során sem kelt el, s az építkezés sem indult meg, pedig az MTV-nek a jövő év tavaszán már ki kellene költöznie.
Az ellenzék ugyanakkor újból sürgetni kezdte a köztévé gazdálkodásának átvilágítását. Erre minden bizonnyal szükség is lenne, ám megnyugtató vizsgálatra aligha kerülhet sor a parlamenti pártok politikai egyezsége nélkül. A nagy nehezen megalkotott médiatörvény alapján megalapított MTV Rt. már első éveiben 3-4 milliárd forint adósságot görgetett magával, s ez csak nőtt azután, hogy politikai konszenzus híján 1998-ban nem sikerült új elnököt választani az intézmény élére. Az akkori kuratórium elnöksége a sikertelenség láttán önként lemondott, ez a gesztus azonban nem hozott megoldást. Legitim tulajdonosi testülete azóta sincs a közszolgálati televíziónak, s szinte törvényszerű, hogy e nélkül a gazdálkodást sem sikerül megreformálni.
HALLGATÁS. A Népszabadság információja szerint az eredeti üzleti terv 25,3 milliárdos bevétellel és 24,7 milliárdos kiadással, tehát 600 milliós nyereséggel számolt. Ősszel a kiadásokat 31,6 milliárdra változtatták, azaz csaknem 5 milliárd forintos veszteséget állítottak be. Ezzel szemben a tényleges veszteség 20 milliárd forint körüli. Hivatalos forrásból azonban nem sikerült adatokat szereznünk: Szabó László Zsolt azt üzente, hogy az MTV szóvivőjét keressük, ám lapzártánkig sem Bende Gyöngyit, sem a csonka kuratórium elnökét, Bakó Lajost nem sikerült elérnünk.
