A Vígszínház megtelt, és a jeilek szerint a közönség nem csak csodálkozott hanem vásárolt is a Kieselbach Galéria múlt hét végi árverésén. #<#A rendezvény félidejéig százszázalékos volt a siker, hiszen az első hetven tétel egy szálig elkelt. Ezután is csak egy kis botlás következett, Perlrott Csaba Vilmos 650 ezer forintért felajánlott Csendélete iránt nem érdeklődött senki. Az est hátralévő részében még három festmény és az egyetlen eladásra szánt tárgy, egy Zsolnay tál bukott el. Ez utóbbi kikiáltási ára 1,2 millió forint volt. Mindez nem sokat rontott a mérlegen, hiszen az összesen 166 tételből álló kollekciónak ez valóban elenyésző része volt.
Grafikák új helyenKihasználva a nagy árverések sorozatának lélegzetvételnyi szünetét, tartja meg sorrendben a 8. grafikai aukcióját az Arte Galéria. A rendezvény, amelyen 233 tétel kerül kalapács alá, ezúttal új helyszínen, a Centrális Galériában lesz, október 19-én délután 5 órakor.
És most nézzük inkább, hogy mi tetszett az egybegyűlt, illetve a telefonos licitálást választó nagyérdeműnek. Az első heves alkut mindjárt az aukció elején, a 14-iknek felkínált Farkas István-mű váltotta ki. Az 1930 körül festett Beszélgetők című nagyméretű vásznat 8 millióért ajánlották fel, hogy azután a kalapács 26 millió forint kimondása után csapjon le. Ez az ár lett végül is a rendezvény rekordja, bár ezt követően is több alkalmat találtak a gyűjtők a heves alkura. Így Berény Róbert Parkrészlete 6 milliós kikiáltás után 18 millióért talált vevőt. Nagy harc bontakozott ki Balla Béla kartonra festett olajképéért, a Párizsi utcarészlet induló ára mindössze 280 ezer forint volt, kalapácsára pedig 1,8 millióig emelkedett. Kilencmilliót ért Ligeti Antal Kilátás Szigligetre című képe, 3 millióért ment el Anna Margit Szerelem című alkotása, 7 milliót adtak Bortnyik Sándor Tavaszi eső című művéért.
Mattis Teutsch János két kompozíciója talált vevőt, 6 illetve 7 millió forintért.
Nagy várakozás előzte meg Paál László Faluvége című fára festett olajképének aukcióját. A kép első feldolgozása egy jellegzetes Paál-motívumnak, amelyen a művész először egy színnel, a barna árnyalataival fogalmazta meg a kompozíciót. Ebben a stádiumban különösen jól érzékelhető a festő kivételes rajztudása, szikár, fegyelmezett komponáló készsége. A kép iránti kiemelt figyelmet Paál képeinek ritkaságszámba menő felbukkanása is indokolta. Az árverés elején egyébként sokakat meglepve, bejelentették, hogy az alkotás nem védett, azaz szabadon kivihető az országból. A gyűjtők ennek tudatában licitálhattak, és ha a végén nem is született rekord, a 20 milliós leütési ár mindenképpen bekerül az idei “legeket” jegyző krónikákba.
Végül néhány szó a kortársakról. A többség a kikiáltási ár közelében forgott, de néhány kiemelkedő ár is születetett. Így a rövid életét koncentrációs táborban befejezett Hegedűs Endre eddig lappangó, a családi gyűjteményből előkerült művei ha nem is hoztak kirobbanó sikert, mind elkeltek, a Meseország című 1939-ben készült nagyméretű vászon például 1,6 millió forintért. Az est egyik legnagyobb sikerét az 1980-ban elhunyt Tóth Menyhért munkái hozták, egy 340 ezerről indított csendélet 1,4 milliós kalapácsáron talált vevőt, az Asszony kosárral című alkotás 1,1 millióért ment el, míg az 1958 körül festett Táj házakkal című műért 450 ezer forintnál kezdődött a licit és a kalapács koppanása előtti ajánlat 1,9 millió forint volt.
