Vádlott álljon fel! Ez a kijelentés minden bizonnyal nem fog elhangozni egyetlen magyar bíróságon sem, ha történetesen egy cég kerül a “vádlottak padjára”. Márpedig hamarosan ezzel is szembe kell nézniük a jogi személyeknek, mert a parlament előtt fekszik az a javaslat, amely az Európai Unió törvényeihez igazítaná a magyar jogszabályokat. Ha az országgyűlés elfogadja a vonatkozó törvényjavaslatot, az a különös helyzet áll elő, hogy bár a jogi személlyel – így például kft.-vel, részvénytársasággal – szemben büntető eljárás keretében alkalmaznak intézkedést, a jogi személynek azonban továbbra sem lesz büntetőjogi jogalanyisága. Azaz nem válik a Büntetőtörvénykönyv (Btk.) értelmében sem gyanúsítottá, sem vádlottá, különösen pedig elítéltté nem.
EMÉSZTÉSI STÁDIUM. Hogy kell-e különösebben “reszketniük” a jogi személyeknek amiatt, hogy ezentúl a büntetőjogi pallos is ott lebeg a fejük felett, erre a hazai jogi szakértők sem tudnak választ adni, mivel mindez a közösségi joggyakorlatban is viszonylag új intézménynek számít. Igaz ugyan, hogy az Egyesült Államokban mintegy 150 éve ismerik, s a brit common law-nak is legalább ilyen régóta része, ám az erős római jogi hatás alatt álló nyugat-európai országok közül is jó néhányan még csak most “emésztgetik.” A kontinentális büntetőjog ugyanis szigorúan a személyes felelősség elvére épül, s nem tud mit kezdeni egy jogi fikció, a jogi személy “bűnösségével”.
A magyar kodifikátoroknak is fejtörést okozott a brüsszeli kérés, ám mesteri módon oldották meg a feladatot. Úgy tettek eleget az uniós elvárásnak, hogy közben érintetlenül hagyták a büntető jogrendszert. A jogi személy büntetőjogi felelősségéről ugyanis külön törvényjavaslat született az Igazságügyi Minisztériumban (IM).
Lehetséges büntetőjogi intézkedések• a legsúlyosabb szankció a megszüntetés (ha a jogi személyt bűncselekmény elkövetésének leplezése céljára hozták létre, vagy a tényleges tevékenység bűncselekmény elkövetésének leplezését szolgálja)
• a tevékenység korlátozása
• bírság, amelynek legkisebb mértéke 500 ezer forint, maximuma pedig a törvénysértő magtartással elérni kívánt vagyoni előny értékének háromszorosa
TILTOTT STRÓMANOK. Uniós csatlakozásunk napjától (merthogy ekkor lép hatályba a törvény) akkor áll meg a jogi személy büntetőjogi felelőssége, ha vezető tisztségviselője a társaság tevékenységi körében követ el szándékos bűncselekményt, s ezzel okozati összefüggésben a jogi személy vagyoni előnyre tesz szert. Akkor is felel a jogi személy, ha alkalmazottja az elkövető, s a bűncselekményt megakadályozhatta volna a vezető tisztségviselő, ha eleget tesz felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének – magyarázza a jogszabály tervezetét a javaslat egyik előkészítője.
Hogy a fifikásabb szervezetek ne tudjanak kibújni a felelősség alól azzal, ha külső emberekkel végeztetik a kényes műveleteket, a törvényjavaslat az ilyen eseteket is büntetni rendeli, feltéve, hogy a “stróman” a jogi személy gazdagodása érdekében járt el.
Még nyugat-erópai jogászi körökben is megoszlanak a vélemények arról, mennyire lehet hatásos a büntetőjogi fellépés egy céggel szemben. Egy jogi személyt ugyanis nem lehet látványosan megbilincselni, rács mögé küldeni. Még az is kérdéses, hogy a pénzbírság (legyen az még oly tekintélyes is!) betölti-e a célját, hiszen annak terhe minden további nélkül áthárítható az üzleti partnerekre vagy a fogyasztókra. További problémát vet fel, hogy a jogi személy szankcionálásával “ártatlan” emberek is sérelmet szenvedhetnek, így például a részvénytulajdo-nosok, vagy a társaság vétlen alkalmazottai.
Egyelőre ezek csak elméleti kérdések. Túl sok gyakorlati problémát sehol sem vet fel, mivel a jogintézményre sok országban úgy tekintenek, mint egy szép díszre a képzeletbeli jogi vitrinben. Finnországban 1995-ben vezették be a jogintézményt, s eddig mindössze öt esetben indult büntetőeljárás jogi személy ellen.
