Lassul a működőtőke-beáramlás Magyariországra.#<# Sőt, a hozzánk bejövő idei 2 imilliárd dolláros várható összeggel szemben Csehországban 4, Lengyelországban pedig akár 8 milliárd dollár is lehet az ilyen invesztíciók értéke. Mindennek azonban az OECD szerint csupán az az oka, hogy Budapest az elmúlt tíz évben jóval gyorsabban haladt előre a privatizációval, mint a régió többi országa, s az utóbbiak most hozzák be a lemaradást. A fentebb szereplő három ország, miközben versenyt fut a külföldi tőkéért, egyaránt az Európai Unióba (EU) tart. Ott pedig – dacára a múlt évben bekövetkezett kedvezőtlen világgazdasági fejleményeknek – egyelőre biztatóak a befektetői tendenciák. Az unión kívüli országok 2000-ben 27 százalékkal több működőtőkét vittek az EU-térségbe, mint egy évvel korábban, míg a tizenötök 12 százalékkal növelték befektetéseik volumenét a világ fennmaradó részén. Ám a leglátványosabban a tagországok közötti tőkeáramlás bővült 1999-hez képest: az Eurostat szerint több mint 50 százalékkal. Az EU-tagországok 2000-ben összesen 770 milliárd eurónyi befektetést valósítottak meg más országokban, mégpedig 60 százalékban az unió valamely másik tagállamában. A maradék mintegy fele egyetlen országba, az Egyesült Államokba áramlott. Amerika fordított irányban, befektetőként is a legjelentősebb partner: az EU-ban tavaly a nem tagországokból származó invesztíciók közel 80 százaléka onnan származott. Az EU-tagok a hozzájuk érkező, összesen 620 milliárd eurónyi befektetés 80 százalékát mindazonáltal valamelyik tagországnak köszönhetik. Az uniós tőkeforgalomban 226 milliárd euróval tavaly a fő kihelyező Nagy-Britannia volt, míg a második helyet 187 milliárd euróval – az előző évi összeg duplájával – Franciaország szerezte meg. Ketten együtt a tizenötök múlt esztendei befektetéseinek több mint a felét jegyzik. Az első számú fogadó ország pedig Németország: a legnagyobb tagállamban 2000-ben az EU-ba áramló külföldi tőke több mint 30 százaléka lelt otthonra.
