Budapest szívében, az Erzsébet körúton található a Corinthia Grand Hotel Royal, az üzleti negyed és a vásárlóutcák közelében, s csak egy sétányi távolságra az Operaháztól, a fontosabb színházaktól és szórakozóhelyektől. Körülbelül így fogalmazza meg a Corinthia-csoport tájékoztatója az idén ősszel nyíló új luxusszálló előnyeit. És valóban, az eredeti fényében felújított patinás szálló mindazt nyújtja majd, amit a múlt század elején, fénykorában: gyönyörű bálterem, gyógyfürdő, körútra néző luxuslakosztályok, ezen felül konferenciatermek, valamint az információs társadalom minden kényelme.
De vajon napjaink Budapestje képes-e ma azt nyújtani látogatóinak, amit a békebeli századfordulón tudott? Igaz, hogy a fontosabb színházak csak sétányira vannak, de ezekben a színházakban az előadások a turisták által jellemzően nem beszélt magyar nyelven folynak. Ráadásul, ha a vendég nem az ajánlott útvonalon – a körúton és az Andrássy úton – sétálva közelíti meg például az Operaházat, hanem a Terézváros mellékutcáiban barangolva ismerkedik a várossal, meglehetősen felkavaró élményekben lehet része, szemben Európa más nagyvárosainak belső részeivel. Persze a Duna-part panorámája sok mindenért kárpótol, de vajon feledteti-e azt, hogy a széles értelemben vett pesti belváros a szocializmus évtizedeit idézően leromlott állagú és messze nem nyújt annyi szórakozási lehetőséget, mint mondjuk Prága. Párizszsal, Londonnal, Rómával pedig egyszerűen összehasonlítani sem lehet. Kínálnak-e olyan élményt a város felújított törökkori és XIX. századi fürdői, hogy ne tűnjön fel: Budapestnek nincsenek világhírű gyűjteményeket bemutató múzeumai? Van-e elegendő és megfelelő színvonalú étterem, bár, kocsma és terasz, ahol a luxusszállók vendégei az általuk megszokott minőséget kapják pénzükért?
NÖVEKVŐ KÍNÁLAT. A beruházók igennel felelnek ezekre a kérdésekre. Jelenleg ugyanis több olyan építkezés van folyamatban Budapesten, melyek célja patinás régi épületek ötcsillagos vagy még annál is elegánsabb szállodává alakítása. Ezek eredményeképpen azonban egy év alatt közel 50 százalékkal nőhet a budapesti luxus hotelszobák száma. Ráadásul már az elmúlt két év is jelentős emelkedést hozott e területen. Kérdés, lépést tud-e tartani a növekvő kínálattal a kereslet, avagy az történik, ami Bécsben a kilencvenes évek elejének jelentős szállodai kapacitásfejlesztéseit követően: tartósan alacsonyan maradnak az árak.
“Jelenleg a felső kategória kihasználtsága 60 százalék körüli, ugyanakkor az alacsonyabb kategóriájú szállodák iránti érdeklődés az elmúlt év hasonló időszakához képest csökkent” – tájékoztatta a Figyelőt Wolff Péter, a Magyar Szálloda Szövetség elnöke. A visszaesésben lényeges szerepe volt a tavaly szeptemberi terrorakciónak, amely világszerte visszavetette a tengerentúli utazásokat, de érződik a gyenge világgazdasági konjunktúra, valamint az erős euró negatív hatása is. A forint erőssége a szállodavállalatok eredményességét csökkentette, euróbevételüket azonban nem érinti, hiszen áraikat jellemzően euróban határozzák meg. Wolff Péter az új hotelek építtetőivel együtt abban reménykedik, hogy a trend – amennyiben nem lesznek újabb terrorakciók a világban – rövidesen ismét javulni fog. Szerinte a szállodaépítők jól mérik fel a helyzetet, amikor arra alapoznak, hogy Budapest turisztikailag a mainál többet ígérhet, ugyanakkor úgy véli, a fővárosi idegenforgalmi marketingre fordított kormányzati és önkormányzati kiadások messze elmaradnak az európai átlagtól. Míg Magyarországon a turizmusból származó árbevétel fél százalékát költik városmarketingre, addig Bécsben vagy Prágában ennek dupláját. A magyar főváros turisztikai árbevétele a becslések szerint eléri a 400-450 milliárd forintot.
MEGTÉRÜLÉSI KÉRDÉSEK. A beruházók azonban bíznak saját marketingjükben, Frivaldszky Márk, az olasz Boscolo-csoporthoz tartozó New York Palace Kft. magyarországi képviselője szerint a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a színvonalas kínálat megteremeti a színvonalas keresletet. Ebben bízva a közelmúltban kezdték meg a New York Palota felújítását. Hasonló véleményen van a Gresco Kft. vezetője is, aki biztos benne, hogy a Four Seasons vendégei megjelennek Magyarországon, amint megnyílik a Gresham. E vendégkör számára Budapest egy még fel nem fedezett, sajátos karakterű város, ráadásul a műemléki épületből nyíló panoráma – a világörökség részét képező budai Dunapart és a Vár – olyan érték, hogy a Gresham bátran lehet Budapest legdrágább szállodája, árait versenytársai felett szabhatja meg. A magas árakat itt a felújítás költségei is indokolttá teszik: a Greshamben egy szoba kialakítása 154 millió forint, majdnem háromszorosa annak, mint amennyit a versenytársai költenek erre. Nagyon leegyszerűsített számítással (ha feltételezzük, hogy a vendégek egyéb fogyasztása fedezi a ház üzemeltetésének költségeit, és a beruházásnak a szobák árbevételéből kell 12 év alatt, 50 százalékos foglaltság mellett megtérülnie) 70 ezer forintos, azaz körülbelül 280 eurós éjszakánkénti szobaárat kapunk. Az ősszel megnyíló Royalban a legolcsóbb szoba 240 euró lesz, egy középkategóriájú apartmanért pedig a jelenlegi terveik szerint 400 eurót kérnek majd. A Royal tulajdonosai egyébként jövőre 58-63 százalékos kihasználtságot terveznek, s mintegy 3 milliárd forintos szoba-árbevétellel számolnak; ez az összes forgalom 60-70 százaléka.
KEVÉS PROGRAM. A kérdés csak az, lesz-e elég luxus kategóriájú vendége Budapestnek. Fekete László, a Budapesti Idegenforgalmi Hivatal vezetője szerint nem kétséges, hogy hosszú távon ezek a beruházások megtérülnek, de előfordulhat, hogy a fejlesztéseket követő egy-két évben valóban túlkínálat lesz a piacon. Bizakodásra ad okot azonban, hogy a városlátogatás a turizmus leggyorsabban fejlődő ága. Európában ugyanis általánossá vált, hogy a felső középosztály évente kétszer-háromszor is vakációra indul, és ezek jellemzően a fő nyaralásnál rövidebb, 3-4 napos kirándulások. A kedvező trend kihasználása érdekében azonban Fekete László szerint a jelenleginél átütőbb marketingkiadásokra és célzott turisztikai termékfejlesztésre van szükség. Ez utóbbi elsődleges célpontja a város két világörökséghez tartozó területe lehet. Ma viszont túl kicsi Budapest belvárosa, a műemlékekben gazdag Vár pedig nehezen megközelíthető, szinte halott terület.
A hotelek beruházói szerint azonban a belváros rövid időn belül túlnő az V. kerület határain. Frivaldszky Márk rámutat: a VII. kerületben most három fontos projekt is folyik – a New York Palota munkálatain kívül a Royal, és a nemrég átadott Palace -, melyek hatásaként nemcsak az Erzsébet körút, de az egész kerület felértékelődik, s a környező utcák közelítenek a szállodák színvonalához.
Lehet persze, hogy a luxushoteleket kialakító cégek rosszul számoltak: mégsem érkeznek majd az általuk remélt számban és “kimeríthetetlen” hitelkártyákkal turisták. Lehet, hogy ádáz árverseny alakul ki, s talán a megtérülési idő is hosszabbnak bizonyul a vártnál. Budapest azonban mindenképpen nyer ezekkel a felújításokkal: elegáns épületei megújulva méltó funkciót kapnak.
