Vásárlói klubok veszélyei – Csoportos csalódás

Önálló pénzintézet vagyunk – mondja szemrebbenés nélkül, a kifejezés valódi tartalmát, a milliárdos tőkekövetelményeket figyelmen kívül hagyva, az IGO Magyarország Kft. terézvárosi fiókjában az ügyintéző, egy nyakkendős fiatalember. A Szondi utcára nyíló aprócska iroda alig 50-60 négyzetméter: három asztal, székekkel, egy biztonsági őr, néhány alkalmazott és folyamatosan érkező ügyfelek. A Figyelő munkatársa – ügyfélként – gyors lakáskölcsönről érdeklődik, az ügyintéző kedvezményes részletfizetési lehetőségek ismertetésével válaszol.

A nehézkes és szigorú banki kondíciókhoz képest csábítóan könnyed feltételek mellett ígéri a vágyott 3 millió forintot: hagyományos hitelképességi vizsgálat, valamint kezes és jövedelemigazolás nincs, a költségek alacsonyak, évente összesen 6 százalék, a törlesztőrészlet a futamidő végéig fix. Mindössze egy tehermentes ingatlan papírjait és a személyes iratokat kell bemutatni, befizetni pedig a regisztrációs díjat és – már a hitel folyósítását megelőzően – az első havi részletet kell, összesen 676 eurót, vagyis 171 ezer forintot. A számolás euróban történik, amit az ügyintéző így magyaráz: “nemzetközi hálózat vagyunk”. A pénz – az ígéret szerint – legkésőbb a nyár végére rendelkezésre áll, hiszen minden hónap végén van “pénzügyi zárás”, amelynek alkalmával a közgyűlés dönt a tagoktól beérkező összegek kiosztásáról. “Amikor pedig rengeteg új jelentkező van, mint mostanában, és rendkívül magas a pénzügyi alap, akár másfél hónap múlva megkaphatja a pénzt” – hangzik a tájékoztatás.

BECSAPOTTAK. “Összesen 380 ezer forintot fizettem be, mire rájöttem, hogy csőbe húztak” – panaszkodik B. Lászlóné, akinek nevét, kérésére teljesen megváltoztattuk. Neki – szóban – legfeljebb 89 napon belül ígérték a pénzt, befizette tehát a kezdőösszeget, nekilátott a törlesztéseknek, és várt. Néhány hónap elteltével jött rá, hogy valójában nem kölcsönszerződést kötött, hanem egy vásárlói klub tagja lett. Többen megütötték már a bokájukat, amikor hasonló ntézménnyel kerültek kapcsolatba, amelyről aztán kiderült, hogy azt valamilyen vagyontárgy – ingatlan, autó, más ingóság – megszerzésére hozták létre a szervezők, akik az előre meghatározott ideig fix törlesztőrészletet fizető csatlakozók között havonta kisorsolják az összegyűjtött pénzt, vagy licitálással annak adják oda, aki a legnagyobb havi részletet vállalja. A klubtag a megvásárolt vagyontárgyat a törlesztés végéig a szervező javára elzálogosítja. B. Lászlóné azonban nem várta ki ezt az időt, miután rájött, hogy akár a futamidő végéig is folyamatosan törlesztenie kell, anélkül, hogy a pénzhez jutna, abbahagyta a fizetést, ezzel kiesett a klubból, befizetett pénze elúszott, viszont feljelentést tett a rendőrségen. A Figyelő kérdésére a gödöllői rendőrkapitányságon megerősítették, hogy csalás bűncselekményének alapos gyanúja miatt megkezdték a nyomozást.

A gödöllői asszony természetesen nincs egyedül. Ahogyan arról több bulvárlap is beszámolt, a közelmúltban hasonló problémák miatt tucatnyi mérges ügyfél sorakozott fel a cég irodája előtt. Mindannyian arra panaszkodtak, hogy a vásárlói klub szervezői nem tisztázták megfelelőképpen számukra a konstrukció lényegét, már a közeli hónapokra pénzt ígértek, a szerződésben ennek részletei viszont nem, vagy nem világosan szerepeltek. Kétségtelen, hogy a Figyelő birtokában lévő, alig egyoldalas szerződésminta csak a legszükségesebb részletekre szorítkozik, a vásárlói csoport kifejezés ugyan szerepel rajta, de annak részletes kifejtését az Általános Szerződési Feltételekre hagyja. A panaszosok szerint ezt az amúgy több gépelt oldalas dokumentumot a legapróbb betűkkel szedve a szerződés hátuljára, egyetlen oldalban sűrítették össze.

HOMÁLYBA BURKOLÓZNAK. A Szondi utcai székhely mindenesetre már nem ismeretlen a panaszosok és a hatóságok előtt sem. Egészen 2002 márciusáig ugyanebben az irodában működött az 1999 óta hasonló konstrukciókat kínáló, 3 millió forintos alaptőkéjű RPA Magyarország Kft., amely ellen utódjához képest nagyságrendekkel több fogyasztóvédelmi kifogás és rendőrségi feljelentés érkezett. A több tucatnyi Csongrád megyei panaszos ügyeit egyesítő szegedi ügyvéd, Visnyei Attila elmondta: tiltott pénzügyi tevékenység, csalás és számviteli fegyelem megsértése miatt tett feljelentést, a nyomozás megkezdéséről azonban még nem értesült. A cég elnevezése – talán éppen amiatt, hogy már a sajtóban is több negatív cikk kísérte – 2002 márciusában változott meg IGO Magyarországra, a tulajdonosok azonban ugyanazok a magánszemélyek és a tőkeellátottság sem változott. A vállalkozás vezetője többszöri megkeresésünkre sem reagált arra, hogy van-e tudomása a feljelentésekről, hogy mi a véleménye a felhozott vádakról. Korábbi sajtónyilatkozataikban azt hangsúlyozták, hogy mindenben az érvényes jogszabályok szerint járnak el, az ügyfelekkel a szerződéskötéskor aláíratják a szabályzatukat, amelyet tehát ismerniük kell.

Az eddigi tapasztalatok azt jelzik, hogy nem lesz könnyű dolguk a feljelentőknek. Számos hasonló vállalkozás működik ugyanis az országban, amelyek ugyanilyen vonzó feltételekkel, ámde szintén homályos megfogalmazással hirdetnek, többen közülük ráadásul – bonyolítva az ügyfelek eligazodását – ügynökként, hagyományos banki lakáskölcsönöket is közvetítenek. Annak ellenére azonban, hogy a pénzintézeti hitelek és a saját konstrukcióik közötti lényeges különbségek a szóbeli tájékoztatás során és a szóróanyagokban egyaránt alaposan öszszemosódnak, a tudatos megtévesztést és a csalást szinte lehetetlen bizonyítani: a számos feljelentés ellenére befejezett nyomozásról még nincs tudomásunk. A szerződések formailag megfelelnek a követelményeknek, jogi szakértők szerint tehát polgári peres úton sincs sok esélyük az elégedetlenkedőknek.

A zavarosban halászók dolgát megkönnyíti az is, hogy ezen a területen pillanatnyilag amolyan ex lex állapot uralkodik. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete nem vizsgálja ezeket az intézményeket, lévén, hogy nem pénzügyi tevékenységet folytatnak, s a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség is csak ímmel-ámmal lép ezekben az ügyekben. Habár az 1997-es fogyasztóvédelmi törvényben elrendeltek alapján, hosszas vajúdás után, tavaly megszületett és januárban hatályba lépett a fogyasztói csoportok szervezéséről és működéséről szóló, s tisztább helyzetet teremtő kormányrendelet, számos lényeges pontját csak júliustól kell betartani. Akkorra kell a vásárlói kluboknak igazolniuk a felügyeletüket és nyilvántartásukat ellátó Gazdasági Minisztérium felé, hogy mindenben megfelelnek a rendeletben meghatározott szigorú feltételeknek (lásd keretes írásunkat). Így például júliustól vásárlói klub kizárólag névre szóló részvényeket kibocsátó rt. lehet, legalább 20 millió forintos tőkével és ugyanilyen mértékű vagyoni biztosítékkal, illetve külföldi székhelyű vállalkozás hazai fióktelepe végezheti e tevékenységet.