Éveken át Martin Ebner volt az európai részvénypiacok motorja. A Zürichben élő üzletember érdekeltségeket szerzett a kontinens különböző társaságaiban, majd nekiállt revolverezni a menedzsmenteket, hozamnövelő intézkedéseket csikarva ki tőlük. Nem egyszer előfordult, hogy miután tulajdonrészt szerzett egy európai blue chipben, a vállalatot belevitte egy fúzióba vagy valamilyen más ügyletbe, ami vaskos nyereséget hozott neki és más befektetőknek. Elég volt, ha felröppent a hír, hogy Ebnernek köze van egy papírhoz, és az árfolyam máris megindult fölfelé.
Mindez azonban a múlté. Az 56 esztendős Ebnernek, aki egykor vállalatok sorát kényszerítette rendcsinálásra, most akkora problémái vannak saját társaságánál, hogy ez akár befektetői karrierjének végét is jelentheti. Az általa ellenőrzött BZ Group Holding a jelek szerint súlyos pénzügyi gondokkal küzd, miután óriási hiteleket vett fel a Credit Suisse Group (CSG), az ABB és a svéd Investor befektetési társaság részvényeinek megvásárlásához. E cégek árfolyama süllyedőben van, akárcsak a BZ portfóliójában található többi vállalaté. Július végén a BZ azt közölte, hogy a CSG-ben 5 százaléknál kisebb, az ABB-ben 9,7 százalékos, az Investorban pedig 9 százalékos tulajdonhányada van. A bejelentés óta a BZ teljes portfóliójának értéke akár 1 milliárd dollárral is csökkenhetett, és jelenleg 3,4 milliárd dollárra tehető.
SORSCSAPÁS. Érdekeltségeinek zsugorodása nemcsak a titkolódzó Ebner számára probléma, de az európai részvénypiacokon mostanában tapasztalható visszaesésben is jócskán közrejátszik. A svájci befektetővel számtalan területen együttműködő Credit Suisse számára pedig már-már felér egy sorscsapással. Amióta Ebner július 31-én általános megdöbbenésre bejelentette, hogy a BZ-hez tartozó négy – együttesen körülbelül 2 milliárd dollárnyi részvényvagyonnal rendelkező – Visions alap ellenőrző tulajdonhányadát eladja egy svájci regionális banknak, a tőzsdéken a mélybe zuhant mindazon társaságok árfolyama, amelyekről tudni lehet, hogy a portfóliójába tartoznak. “Jelenleg összes pozíciójával kapcsolatban az a jelszó, hogy eladni” – mondja egyik befektetési társaságának magas rangú tisztségviselője.
A júliusi eladásra azt követően került sor, hogy létrejött egy megállapodás Ebner és a neki hitelező bankok között, amely részint arra szolgált, hogy ő maga időt nyerjen, részint azonban a piacok megnyugtatására is. De a terv nem vált be. A félelem, hogy Ebner pánikszerű eladásokba kezd, csak erősödött október 4-én, amikor lemondott a bázeli székhelyű Lonza Group vegyipari vállalat elnöki tisztségéről, előkészítve ezzel 19,8 százalékos, 520 millió dollárra értékelt tulajdonrészének értékesítését. Azóta pedig a történet csak újabb negatív fordulattal egészült ki: október 15-én Ebner bejelentette, hogy “személyes okok” miatt azonnali hatállyal lemond az ABB igazgatósági tagságáról. Egyelőre nem közölte, mik a szándékai a birtokában lévő 9,7 százalékos részvénycsomaggal, a befektetők azonban már pusztán a távozása hírét is olyan örömmel fogadták, hogy az ABB papírjai azonnal 16 százalékot erősödtek a svájci tőzsdén. Ennél egyértelműbb jelzés aligha szükséges ahhoz, hogy belássa: az ő csillaga leáldozott.
A bankokkal kötött egyezség értelmében Ebner egyéves türelmi időt kapott 4,4 milliárd dollárra becsült adósságának törlesztésére. De a megállapodás – mint egy banki forrás elárulta – azt is tartalmazza, hogy amennyiben a fedezetként beszámított érdekeltségeinek értéke meredeken csökken, a hitelezők további eladásokra kényszeríthetik őt. Márpedig a CSG árfolyama augusztus vége óta mintegy 40 százalékot zuhant, az ABB az Ebner lemondását megelőző évben piaci értéke 78 százalékát vesztette el, és a garanciaként szolgáló egyéb részvények is gyengülnek.
A társaság egyik legnagyobb hitelezője egyébiránt a CSG, amely komoly összegekkel segített Ebnernek befektetési pozíciói kiépítésében, továbbá a júliusi átütemezési megállapodás összehozásában is kulcsszerepet játszott. Sokan enyhén szólva furcsának találják, hogy Ebner akkor vett föl hitelt a Credit Suisse-től, amikor még 10 százalék körüli – a jelenleginél több mint kétszer nagyobb – érdekeltsége volt benne. CSG-pozíciójára 1997-ben tett szert, elérve, hogy a bank megvásárolja a svájci Winterthur biztosítót, amelynek egyik fő tulajdonosa volt. A CSG álláspontja szerint a bankok rendszeresen hiteleznek részvényeseiknek, és ez semmilyen törvénybe vagy előírásba nem ütközik.
ÖNMAGA ELLENSÉGE. Megfigyelők úgy vélik, Ebner egy idő után saját maga legnagyobb ellenségévé vált. Túlpozícionálta magát – mondják -, amikor a kilencvenes évek végén igazgatósági tagja is lett azoknak a társaságoknak, köztük az ABB-nek, amelyekben érdekeltséget szerzett.
Így ugyanis beleütközött a bennfentes információk felhasználását tiltó szabályokba, és ez mindenképpen akadályozta őt a részvények szabad adásvételében. Igazgatósági tagsága lehetett az oka annak, hogy megtartotta jelentős ABB-tulajdonrészét, noha a vállalat teljesítményét illetően már 2001 elején komoly kételyek merültek föl. Mai áron számolva közel 2 milliárd dollárt veszíthetett ABB-érdekeltségén.
A brókerek most árgus szemekkel figyelik helyzetének alakulását. A fedezeti alapok shortolnak a portfóliójában szereplő társaságok papírjaival, vagyis arra számítanak, hogy az árfolyamok tovább csökkennek. Egy londoni forrás szerint az Ebner-cégek “központi elemek a fedezeti alapok játszmáiban”.
Ami a sok bizonytalanság közepette biztosra vehető: Ebner továbbra is negatívan fogja befolyásolni a piacokat, legalábbis amíg nem teremt tiszta helyzetet, azaz nem győz meg más befektetőket arról, hogy immár a végére ért az eladásoknak, vagy nem menekül meg egy komolyabb tőzsdei fellendülés hullámán. Úgyhogy jobb, ha az érintettek a fejükön tartják a bukósisakot.
