 |
Nem csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB). “Az inflációs kockázatok magasak” – magyarázza hétfői közleményében a monetáris tanács. Csakugyan; mint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) másnap közölte, az októberi éves fogyasztói áremelkedés 4,9 százalékos volt, azaz 0,3 százalékponttal gyorsult szeptemberhez képest. Az alapdrágulás – a feldolgozatlan élelmiszerek, energia, üzemanyag nélkül számított maginfláció – 5,6 százalékot tett ki. Az előző hónaphoz viszonyított pénzromlás “zsinórban” másodszor volt igen magas: 0,6 százalékos.
 |
A hazai pénz árfolyama rekordmértékben, a hét elejére 238,35 forintig erősödött az euróval szemben. Ezt a jegybankosok az uniós csatlakozási folyamat felgyorsulásával magyarázzák. A legfőbb inflációs kockázat szerintük a belföldi kereslet bővülése, amit a növekvő lakossági kiadások idéznek elő. A jövő év végére 4,6 százalék körüli drágulást vetítenek előre, amit “még elfogadhatónak” minősítenek, bár a deklarált inflációs célkitűzés 4,5 százalék alatti pénzromlásról szól. A 2003-as büdzsé szerintük a GDP 1,2 százalékával mérsékli majd a keresletet a nemzetgazdaságban. E vélekedésükkel közel állnak László Csaba pénzügyminiszterhez, aki az idei, a GDP 5,7 százalékának megfelelő (év végi egyszeri kiadások nélkül számított) hiányt jövőre 4,5 százalékra szorítaná le.
Ugyanakkor az MNB borúlátóbb a növekedési kilátások megítélésében; mint Járai Zsigmond elnök elmondta, az idén 3,2, jövőre 4 százalék körüli növekedést várnak. (Ezzel szemben a 2003-as büdzsét 4,4 százalékos GDP-gyarapodás feltételezésével készítették elő.) Az idei folyó fizetési mérleg hiányának GDP-hez viszonyított mértékét a monetáris tanács 5 százalékra teszi, míg a kormány elérhetőnek tartja a 4,5 százalékot is.
