Bronzkori és Árpád-kori település nyomaira bukkantak a régészek a Győr közelében lévő Koroncó határában.#<# Az időszámítás előtt 1100 tájáról egyebek között szabályos kör alakú tároló gödrökre leltek, amelyeknek oldalát használói agyaggal tapasztották ki, hogy megvédjék a gödrökben tárolt gabonát a rágcsálóktól. A gödrökből az úgynevezett urnamezős népesség kerámiái kerültek elő. A szakértők szerint az urnatöredékek azt igazolják, hogy a bronzkorban Koroncó környékén élők hamvasztásos rítussal temetkeztek. Az Árpád-korból földbe mélyített házak nyomaira is bukkantak, amelyekhez külső kemencék és munkagödrök, továbbá a területet határoló vízelvezető árkok tartoztak. Az ásatás során egyebek között ruhadíszek, turbántekercses peremű tálak töredékei kerültek elő. Számos vaskést, továbbá fazekak és bográcsok maradványait, valamint a bronzkorból származó gúla alakú égetett agyag hálónehezékeket hoztak felszínre a régészek. A leleteket a győri Xantus János Múzeumban restaurálják.
