Abszulút és relatív gyorshajtás – előbbi ugyebár a megengedett sebességhatár túllépését jelenti, utóbbi pedig azért minősül annak aminek, mert a baleset okozója nem az időjárásnak, látási viszonyoknak, autója műszaki képességeinek megfelelően választotta meg a sebességet. A fenti kérdésben a Központi Statisztikai Hivatal tavalyi baleseti összesített statisztikája csúnyán ellentmond a hivatalos rendőri álláspontnak, így talán mégsem az abszolút gyorshajtással kellene a legtöbbet foglalkozni – írja a vezess.hu.
A KSH adatai szerint tavaly 15.064 olyan baleset regisztráltak, amely a sofőr hibájából történt, és személyi sérüléssel járt. Ebből mindössze 124 volt olyan, amely az abszolút gyorshajtás „számlájára írható”. A 576 halálos esetből pedig 16 történt meg a sebességhatárok be nem tartása miatt. Eszerint „mindössze” háromnaponta egyszer lett a gyorshajtásból sérüléses baleset, és háromhetente egy, amely halállal végződött. Ez az összes sérüléses baleset 0.8, és az összes halálos baleset 2,8 százalékát jelenti.
A rendőrség számai viszont máshogy csengenek. Ezek szerint a személyi sérüléses balesetek 29,3, míg a halálos balesetek 41 százalékának a gyorshajtás az oka. A vezess.hu teljes cikke itt elolvasható.