A rohamosan emelkedő törlesztőrészletekért csak részben felelős az árfolyam, sok devizahiteles esetében a kamat is csaknem duplájára nőtt. A kormány és a bankszövetség hétfőn bejelentett egyezségében kamatról szó sincs, kivéve az áthidaló hitel esetében – nyilatkozta lapunknak Galcsik Éva, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete szakértője.
A kamatszint pedig világszerte bizonyosan emelkedni fog, miután a pénzügyi világválságot a jegybankok pénzteremtéssel és rekord alacsony alapkamatokkal próbálták kezelni. Mint ahogy arról az fn.hu-n is olvashatott, mindez nem maradhat így örökre, így a sorozatos alapkamatemelések nemcsak a devizában eladósodott magyar háztartásoknak, de az államnak is nehézséget jelenthetnek, akár már 2013-tól. Ráadásul a hazai bankok gyakorlata eddig azt mutatta, hogy a nemfizető hitelek jelentette kockázatot újabb és újabb kamatemelésekkel még fizetőképes adósaikra terhelték.
Dőljön gyorsan el
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Patai Mihály bankszövetségi elnök szerint a hétfői egyezség többszázezer devizahiteles sorsát könnyíti meg. A Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete nem kíván számháborúba bocsátkozni, már csak azért sem, mert egyelőre nem tudni pontosan, mikortól élhetnek a fizetésképtelen, vagy közel fizetésképtelen adósok az alku által felkínált lehetőségekkel (a kormány megvárja a szociális konzultáció eredményét, és majd azután terjeszti az Országgyűlés elé a szükséges törvénymódosításokat).
Fotó: Kummer János / fn.hu
Galcsik Éva elmondta: első körben támogatják a megállapodást, és honlapjukon pontos felmérést végeznek majd arról, hogy hány adóson segíthet az egyezség. Céljuk most elsősorban az, hogy a lehető leggyorsabban dőljön el: életképes-e a bankok és a kormány kompromisszuma – tette hozzá a szakértő.
Csak eltolja a gondot
Mind a hitelfelvevők, mind pedig a bankok szempontjából csak eltolja a nehézségeket a hétfői egyezség – nyilatkozta az MTI-nek Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője elmondta: az árfolyamrögzítés a fizetésképtelen adósokon nem segít, a még törlesztőknek pedig kamatostul vissza kell fizetniük a „fixálás” árát, mivel szinte csak elvi esély mutatkozik arra, hogy a frank 180 forint alá gyengüljön.
A bankok rövid távon jól járhatnak, mert csökken a fizetésképtelen ügyfeleik száma, de három év múlva ismét szembesülnek a problémával, ráadásul addig is kényszerhitelt kell nyújtaniuk az árfolyamrögzítést választó ügyfeleiknek, ami elvonja a forrásokat a valós hitelezéstől.
