A közüzemi díjat a 2011 áprilisa és júniusa között megkérdezett 3000 fõ ötöde (20 százalék) olykor nem tudta befizetni, 6 százalékuk pedig késett a lakáshitel-törlesztéssel. A háztartásokat sújtó gondok természetesen összefüggnek egymással: a lakáshitel törlesztésével késlekedõk háromnegyede a közüzemi díj befizetésével is késett.
Míg azonban a közüzemi díj befizetésének hiánya inkább az alacsony jövedelmûekre, a szegényekre jellemzõ, addig a hiteltörlesztés elmaradásának az oka inkább egy átmeneti válság. Innen egyenes út vezethet a (mély)szegénység felé, de az anyagi bajoktól való megszabadulás irányába egyaránt.
A közüzemi díj befizetésének gondja sokkal erõsebben függ a társadalmi helyzettõl, mint a lakáshitel-törlesztéssel való küszködésé. Míg ez utóbbi esélyét „csak” a rossz munkaerõ-piaci helyzet, a származás és a kisvárosi lét növeli, addig a közüzemi díj befizetésével küszködõk esetében a származás és a rossz munkaerõ-piaci helyzet egymással is összefüggõ hatását tovább fokozza a képzetlenség és a rossz lakáshelyzet – áll Sík Endre, a TÁRKI kutatója elemzésében.
A háztartás gazdasági helyzetét mindkét csoport (különösen a közüzemi díjfizetéssel nehezen birkózók köre) súlyosnak látja, s a származás miatti diszkriminációs tapasztalat és a migrációs hajlandóság is magas mindkét csoportnál.
Azok, akik a közüzemi díjat befizetni olykor képtelenek, a politikától elfordultak, emellett a rossz egészségi állapottól is éppúgy szenvednek, mint a nem és a kor miatt érzett diszkriminációtól. Mindez nem jellemzõ a lakáshitel-törlesztéssel elmaradók körére, akik esetében a magasabb képzettséget és piacképesebb készségeket, így a jobb jövõt sejtetõ internethasználat az átlagnál elterjedtebb.
