1.A GKI szerint 2011-ben az államháztartási folyamatok havonkénti alakulását a költségvetési törvényben szereplő 528 milliárd forintos nyugdíjpénztári vagyonátadás nélkül számított tervezett bevételekhez és hiányhoz viszonyítva indokolt elemezni.
A betervezett óriási vagyonátadás a havi folyamatok alakulásától függetlenül fog egyszerre megjelenni az államháztartási bevételek között, ráadásul bizonyosan a tervezettnél jóval magasabb mértékkel, hiszen végül az EU módszertan szerint a GDP arányában nem 2.94 %-os hiány, hanem 2 % körüli többlet várható. (Ugyancsak indokolt majd figyelmen kívül hagyni a havonkénti államháztartási adatok elemzésénél a költségvetési törvény módosításaival lehetővé tett egyszeri rendkívüli kiadásokat, így a rövidesen megvalósuló MOL részvényvásárlást is.)
Így vizsgálva az első öt hónapban az államháztartás (önkormányzatok nélkül)
• az éves kiadási előirányzat 42,3%-át (tavaly ilyenkor 42,7 %-át);
• az éves bevételi előirányzat 40,6 %-át (tavaly ilyenkor 39,9 %-át);
• az éves hiány 59,6 %-át (tavaly ilyenkor 84,6 %-át) teljesítette.
A friss összesen adatok így eddig a tervezettnél némileg kedvezőbb költségvetési egyensúlyi helyzetet jeleznek.
2. Ugyanakkor egyes költségvetési adatok és a tényszámokban még csak részben tükröződő folyamatok több területen komoly negatív eltérések veszélyét mutatják. Ezeket a hatásokat az elhatározott 250 milliárdos zárolás ellentételezheti, az idei hiánycél érdemben tarthatónak látszik. A részleteket tekintve a következők érdemelnek kiemelést:
a/ Bizonyosnak tekinthető az adóbevételek és az önkormányzati egyenlegek tervezettnél kedvezőtlenebb idei éves alakulása.
A közteherbevételeknél a kormány szerint idén mintegy 200 milliárd forintos elmaradást várható, főleg a társasági adó és az áfa területén. A társasági adó eddigi befizetései a tavalyi szinten alakultak, noha a költségvetési előirányzat mintegy 50 milliárd forintos növekményt igényelne. (Az eltérés a későbbiekben a mérlegzárás utáni adó visszaigénylések és a sajátos előlegfizetési szabályok miatt tovább romolhat.) Az áfánál az eddigi tényszámok erősen alátámasztják jelentősebb elmaradás valószínűségét, mivel az első öt hónapban az éves előirányzat 38,6 százaléka érkezett be, a tavaly ilyenkor megvalósult 40,2 százalékkal szemben.
Az önkormányzatoknál a vártnál jóval magasabb hiány keletkezett tavaly és ehhez képest az idei évre betervezett radikális javulás elérése nem valószínű azért sem, mert csak jövőre lép életbe az önkormányzati eladósodást fékező új törvényi szabályozás.
b/ Még mindig érződik a januári kiugróan magas költés hatása a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok első öt havi kiadásainál. Itt a nettó (a saját bevételekkel csökkentett) költés eddig 64 milliárd forinttal haladja meg a tavalyi azonos időszakit, ami lényegében az év egészére eredetileg tervezett növekmény időarányos része. Ez azonban mégis feszültségeket jelent, mivel egyrészt a valóságos elkötelezettség a pénzforgalmi adatokból látszónál még nagyobb is lehet ( különböző információk szerint számos esetben a fejezetek késleltetik a számlák befogadását és kifizetését), másrészt az eldöntött zárolások miatt itt végül a tavalyinál jóval alacsonyabb költést kellene elérni. Így jelentős a kockázata annak, hogy a kiadások végül meghaladják a zárolások után csökkentett mértékeket.
c/ Komoly túllépés volt ez idáig a gyógyszerkassza kiadásainál, az éves előirányzat 45,4 százalékát használták fel a tavaly ilyenkor jelentkező 40,1 százalékkal szemben. Ezt a túllépést a későbbi intézkedések és a gyógyító-megelőző ellátásoknál bekövetkező megtakarítások egyensúlyi szempontból ellentételezhetik.
