A döntésnek voltak előszelei: Soros áprilisban azt nyilatkozta, hogy teljesen kiszámíthatatlanok a piacok, nagyobb a bizonytalanság, mint 2008 végén, az elmúlt hónapokban pedig a több mint 25 milliárd dollárt kezelő alap vagyonának 75 százalékát készpénzre váltotta az alap kezelője, jobb befektetési lehetőségekre várva. Tény, hogy a Quantum megélt már jobb időket is. 1970 és 1980 között csaknem százszor nagyobb mértékben emelkedett, mint az S&P 500 index, de átlagban is évente mintegy 20 százalékos hozamot produkált.
2007-ben, a másodlagos jelzálogpiaci krízis idején Soros nem bízta másra a Quantumot, hanem saját kezébe vette az irányítást, és abban az évben 32 százalékos növekedést ért el, 2008-ban, a globális válság kirobbanásának évében pedig 8 százalékos pluszban zárt. Egy olyan évben, amikor az átlagos hedge fundok 19 százalékkal zuhantak. Idén azonban az alap eddig 6 százalékos mínuszban járt. Ez az eddigi mélypont, az elemzők szerint a globális makrogazdasági mutatók alapján befektetni (és a Quantum eszerint működött) manapság a legrosszabb fedezetialap-stratégiának számít.
De szerepe van a döntésben annak is, hogy 2012-től új szabályok lépnek életbe az Egyesült Államokban, így a fedezeti alapoknak regisztrálniuk kell magukat a felügyeletnél, a 150 millió dollárnál többet kezelő alapoknak pedig információkat is kell szolgáltatniuk magukról.
Spekuláció és jótékonyság
Az alap egyik legizgalmasabb korszaka a ’90-es évek eleje volt, 1992-ben ugyanis Soros kis híján bedöntötte az angol fontot. Társával, Druckenmillerrel elkezdtek ugyanis a font leértékelődésére játszani a német márkával szemben, amivel lavinát indítottak el a befektetők körében. A Bank of England végül vesztesen került ki a csatából, és az angolok kénytelenek voltak kiszállni az európai devizák egymáshoz kötésével létrehozott valutakígyóból, Soros pedig igazi közutálatnak örvendett az akció miatt.
Ugyanebben az időben Soros egy-két ügyes tranzakcióval a svéd koronát is bedöntötte, aztán 1997-ben kísértetiesen hasonló dolgot művelt a thai bathtal is, arra kényszerítve a thaiföldi kormányt, hogy milliárdokat költsön a valuta megvédésére. Végül a leértékelődés során a kormány kénytelen volt csökkenteni az állami kiadásokat, aztán többmilliárdos IMF-hitelre szorult. De shortolta Soros az OTP-t is 2009-ben, amiért csaknem 500 millió forintos büntetést varrt a PSZÁF a befektető nyakába.
„Előfordult, hogy György emberbarát oldala viaskodott a spekulatív oldalával” – mondta róla Sebastian Mallaby, aki könyvet írt Sorosról. Általában az volt jellemző rá, hogy a jegybankokkal, államokkal szemben kemény volt, ugyanakkor sokat költött arra, hogy megerősítse az állami hatalom ellenpontjaként, „fékként és ellensúlyként” működő civilszervezeteket, javítsa az oktatást és támogassa a demokratikus átmenetet többek között Magyarországon is. (Magyarországra a Nyílt Társadalom Intézet fókuszált, mintegy 40 milliárd forintot költöttek el itthon a rendszerváltástól az alapítvány hazai megszűnéséig.) Ezekre a célokra az elmúlt 30 évben összesen mintegy 8 milliárd dollárt költött.
Különösen fontos neki, hogy úgy emlékezzenek rá, mint aki segített átalakítani a közgazdasági gondolkodást. Több könyvet is írt a témában, a piac korlátlan hatékonyságára épülő közgazdasági elméleteket mostanra ugyanis elavultnak tartja, ezért 50 millió dollár felajánlásával segített megalapítani az INET-et, vagyis az Új Közgazdasági Gondolkodás Intézetet, és támogatásáról biztosította a FuturICT-t, európai – köztük magyar – tudósok összefogását, melynek jó részben hasonló ambíciói vannak, mint Sorosnak. A FuturICT a hálózatkutatás eredményeit felhasználva többek között olyan modellt dolgozna ki, amivel jelentősen csökkenthetik a következő pénzügyi válság kockázatait és veszteségeit. Soros a jövőben alapítványainak és a jótékonykodásának él, a Forbes szerint mintegy 14,5 milliárd dolláros vagyonát valószínűleg fiai gyarapítják majd tovább.
