A még le nem kötött források nagysága
ugyanis 1500 milliárd forint, ami azt jelenti, hogy naponta 1,6 milliárd
forintot kellene kiosztani ahhoz, hogy 2013 végégig leköthessük ezt a pénzt,
miközben az Új Széchenyi Terv 100 napja alatt mindössze 100 milliárd forint értékű
pályázat érkezett (az időarányos 160 helyett, és ezek nem mindegyike nyer majd
a bírálat során) – írja a GKI közleményében.
2007 óta az ÚSZT keretében 61,5 ezer
pályázat érkezett be több mint nyolcezer milliárd forint támogatási igénnyel,
amelyből kicsivel több mint a felét támogatták, majdnem ötezer milliárd
forinttal. Közel 28,5 ezer szerződést kötöttek már meg 4460 milliárd Ft
értékben, és ebből 1802 milliárd Ft (40%) 2011. július közepéig már kifizetésre
került. A GKI szerint ebből is látszik, hogy az NFÜ megfeszített munkájára
lenne szükség ahhoz, hogy sikerüljön elkölteni az EU nekünk szánt pénzeit, ami 7 évre 22,4 milliárd euró, közel 5940 milliárd
forint.
A közlemény szerint jól jellemzi a
helyzetet, hogy a viszonylag sikeresnek „előadott” vállalkozásfejlesztési
pályázatokra március 1. óta június közepéig 2541 pályázat érkezett, amelyből
614 pályázat (24%) kapott addig támogatást. Ez részben jelzi egyrészt azt, hogy
a vállalkozások nemigen látják értelmét a pályázatoknak, részben pedig azt,
hogy a hazai intézményrendszer továbbra sem képes a tömegpályáztatásra, annak
hatékony és gyors lebonyolítására (az elszámolásokról nem is beszélve, ami
jóval több adminisztrációt igényel, mint a pályázatok elbírálása, amelyek egy
része ráadásul automatikus rendszerű) – írja a GKI. De az adat arra is rámutat,
hogy ebben a tempóban nem fogjuk tudni lehívni az EU forrásokat teljes
egészében, 2013-ig ugyanis ki kellene osztani a forrásokat, 2015-ig pedig le is
kellene zárni a projekteket.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. júliusban
felmérést végzett a 250 millió forintot meghaladó éves nettó árbevételű cégek
körében, amelyből kiderült, hogy a cégek jellemzően nem ismerik az ÚSZT
pályázatait, közülük is a nagyobbak tájékozottsága rosszabb (ez részben azzal
is összefügghet, hogy a kormányzati propaganda elsősorban a kkv-k pályázati
lehetőségeit emeli ki, s sokan a kisüzemekre gondolhatnak). A válaszadók 91%-a január
óta nem nyújtott be pályázatot az ÚSZT keretében, utóbbiak 85%-a nem is tervez
ilyen lépést.
A felmérésből az is kiderül, hogy a pályázásban
aktívak fele 10-50 millió forint közötti összegre pályázik/pályázott, egyötödük
50-100 millió forint közötti támogatási összeg elnyerését célozta meg, és
ugyanennyien vannak, akik ennél nagyobb összeget nyertek/nyernének el.
Arra a kérdésre, hogy január óta
indult-e kutatás-fejlesztési pályázaton, vagy tervezi-e a jövőben, a cégek 6%-a
adott igenlő választ (építőipari, pénzügyi vagy ingatlanügyleteket bonyolító
cégek közül egy sem), közülük is kevesebb, mint egyharmad vesz igénybe
pénzintézeti forrást (a többiek – a kétharmad – saját forrásból egészíti ki a
pályázati forrást). Utóbbiak kétharmada (a pályázók 20%-a) esetében támogatási
intenzitás az egyharmados arányt sem éri el.
