A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke fix vagy referencia-kamatlábhoz kötött kamatot javasol a lakossági kölcsönöknél a futamidõ egészére. A Heti Válasznak Szász Károly azt mondta: a mikrocégek kölcsöneire is alkalmazni kellene ezeket az új feltételeket, mivel utóbbiaknál a vállalkozó és a vállalkozás vagyona gyakorlatilag ugyanaz, banki kapcsolatrendszerük sem különül el egymástól.
„A PSZÁF-nak az a javaslata, hogy a hitelkamat meghatározása is legyen mindenki számára átlátható” – fogalmazott az elnök.
Szász Károly az interjúban azt mondta: rosszulesett neki, amikor Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Európai Bankfelügyelethez fordult a devizahitelezés nyomán kialakult nehéz helyzet miatt. „Amikor a politika ilyen szakmai szervezeteket szólít meg nyíltan, akkor azt kockáztatja, hogy a szakmai válaszok olyan közegbe kerülnek, amelyekben nehezen értelmezhetõvé válnak, s politikai motivációk sejlenek fel a háttérben” – fogalmazott a PSZÁF elnöke.
A miniszter helyében Szász Károly az Ecofinhez, az Európai Unió gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsához vagy a Nemzetközi Pénzügyi Társasághoz, esetleg az Európai Bizottsághoz fordult volna.
Szász a devizahitelezéssel összefüggõ problémák felelõsei között az akkori kormányzatot, a szabályozó hatóságokat, a bankokat említette, valamint azokat a fogyasztókat, akik szerzõdéseiket elõzetesen nem olvasták el. Megjegyezte, amikor 2004 májusában távozott a PSZÁF élérõl, akkor a lakossági hitelállománynak mindössze 4 százaléka volt devizaalapú, az is többnyire euróhitel volt.
A javaslat hasonló ahhoz, amit a Magyar Nemzeti Bank már tavaly augusztusban javaslatként megfogalmazott a nemzetgazdasági minisztériumnak és a PSZÁF-nak küldött levelében. Simor András jegybankelnök szerdán Matolcsy György miniszterrel is egyeztetett a jegybank tízpontos, hiteleseket segítõ javaslatcsomagjáról. Az abban foglaltakat Simorék nem hozták nyilvánosságra, de gyanítható, hogy a tavalyi levélben már felvázolt lépések szerepelnek benne.
Ezt tudja a Blikk
kamatemelési önkény ellen
Ha a jelzáloghitel kamatát egy referenciakamathoz kötik, s arra jön a kamatkülönbözet, amely a hitelkamatot elõállítja, akkor az ha nem is véd meg a kamatemeléstõl, de legalább a bank önkényétõl megóv. Ugyanis ilyenkor az emelkedésnek valóban objektív, a hitelezõtõl független okai vannak. Az árfolyamgát szülte áthidaló hitel kamata például ilyen referenciakamatot, a BUBOR-t (budapesti bankközi kamatláb) követ – igaz, csak a rögzítési idõ alatt, utána már a kamat „piacivá” válik. Maga a lakossági jelzáloghitel általában nem referenciakamathoz kötött. Simor András jegybankelnök korábban ezért a jelzáloghitelek referenciakamathoz kötését javasolta. A vállalati hitelek körében egyébként jellemzõ a referenciakamathoz kötöttség.
A csütörtöki Blikk állítólag megtudta a Simor-féle mentõcsomag fõbb részleteit. A bulvárlap forrását nem megnevezve arról ír, hogy a jegybank hosszabb kamatperiódust állapítana meg, független kamatszinthez, például a jegybanki alapkamathoz kötné a maximális kamatokat. Egy további pont szerint nem számíthatnának fel a bankok kezelési költségeket, azt a kamatból kellene kigazdálkodniuk. Az MNB azt javasolja továbbá, hogy egy olyan központi rendszer jöjjön létre, amely pontosan tartalmazná: ki fizeti lelkiismeretesen kölcsöneit, számláit. A jegybank javasolja a devizában történõ törlesztés lehetõségét.
Van, ami a kormánynak is bejön
Kármán András pénzügyekért felelõs államtitkár a köztévé reggeli mûsorában azt állította, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a nemzetgazdasági miniszter közötti találkozón ismertetett titokzatos tíz pont már az általa vezetett Otthonvédelmi Monitoring Bizottság ülésén is téma volt. Ezek közül a kormány a hitelek átlátható és kiszámítható árazására, a pozitív adóslistára tett javaslatokat támogatja.
Kármán szerint alapprobléma, hogy nincs definiálva, milyen referenciakamatot követve változhatnak az ügyfélnek felszámított kamatok. Kiemelte a hitelkiváltások esetét, ahol növelni lehetne a bankok közötti versenyt. Korai lenne arról beszélni, szükséges-e jogszabályi változás, mindenesetre folynak az egyeztetések – tette hozzá. Szavai szerint nagyon hiányzik egy pozitív adóslista, amely lehetõvé tenné, hogy a jó fizetõképességgel rendelkezõ ügyfelek kedvezõbb feltételekkel jussanak hitelhez.
Az MNB a fentieken túl más javaslatokat is tett, ezek azonban egyelõre nem nyilvánosak. Kármán beszámolója szerint Matolcsy György és Simor András egyetértett abban, hogy a PSZÁF bevonásával folytassák az egyeztetéseket. Így jövõ héten már Szász Károly felügyeleti elnök is részt vehet ezeken.
Témavizsgálat a nagyoknál
Az öt legnagyobb lakossági devizahitel-portfólióval rendelkezõ banknál (a Portfolio.hu számításai szerint ez az OTP, a K&H, az Erste Bank, a CIB Bank és a Raiffeisen lehet) szeptember elején témavizsgálatot indított a PSZÁF – mondta a PSZÁF szóvivõje a Portfolio.hu-nak. Binder István szerint a törlesztõrészletek megállapításával, az elõtörlesztési gyakorlattal, az ügyfelek tájékoztatásával, illetve a devizahitelek általános szerzõdési feltételeinek betartásával kapcsolatos gyakorlatot is áttekintik, sõt egyedi ügyfélaktákba is betekinthetnek. E témavizsgálat mellett a PSZÁF más tevékenységeivel is tovább erõsíti fogyasztóvédelmi szerepét. Ezek között Binder megemlítette, hogy a tavalyiak után a közeljövõben két-három újabb ügyben is közérdekû igényérvényesítési (polgári peres) eljárást indít egyes pénzügyi szervezetekkel szemben a PSZÁF.
Kézenfekvõ lenne a megoldás
Gazdag László közgazdász néhány napja lapunkban pontosan leírta, mi lenne valójában a devizahitel-válság megoldása. Az egyetemi docens szerint az Orbán-kormánynak a szûkös erõforrásokat bérfelzárkóztatásra kellene fordítania, összekötve egy feszes monetáris antiinflációs politikával, megteremtve a forint külsõ és belsõ stabilitását.
„Egyrészt azért, hogy ne olvadjon el a fizetések és a nyugdíjak vásárlóértéke, másrészt azért, hogy a kamatlábak csökkentése útján csökkenteni lehessen a négy nagy adóscsoport, az állam, az önkormányzatok, a (hazai) vállalkozások és a lakosság adósságterheit. A forint erõsítése most a gyengélkedõ euróhoz viszonyítva lenne lehetséges”. Gazdag László nem érti, a magyar monetáris politika miért nem aknázza ki a gyenge euróban rejlõ lehetõségeket, miközben a pénzstabilitás a nyugati közgazdasági gondolkodásban megelõz minden más célt, így a növekedést, a munkahelyteremtést, az egyensúlyt is.
Vajon errõl miért nem tud a hazai gazdaságpolitika és a közgazdász szakma – tette fel a kérdést az ismert közgazdász. Ha stabil, erõs forint mellett végbemegy az erõteljes reálbér-felzárkóztatás, akkor nõ a vásárlóerõ, élénkül a piac, az állam részére növekszik az szja- és áfabevétel, a tb-járulék, a lakosság képes lesz a hiteleket törleszteni, akár megtakarítani is. „Ilyen egyszerû? Igen, ilyen egyszerû”.
