A vagyonosodási vizsgálatra történõ kiválasztásnál önmagában aligha lesz szempont, hogy az illetõ végtörlesztette-e a devizahitelét, annak ellenére, hogy könnyû célpont lenne az adóellenõrök részére. De ha más okból belekerül egy vagyonosodási vizsgálatba, akkor megkérdezik, milyen forrásból tudott végtörleszteni. S ha nem tudja a forrás eredetét igazolni, akkor bizony meg kell fizetni az adót, az 50%-os bírságot és a késedelmi pótlékot – mondta az fn.hu-nak Kocsis Zoltán, a vagyonosodási ügyekre szakosodott dr. Vilmányi ügyvédi iroda közgazdásza.
Aki az adózott jövedelmébõl végtörleszt, annak persze nincs miért aggódni, de nyilvánvaló, hogy sokan lesznek olyanok, akik barátoktól, rokonoktól kérnek kölcsönt – tette hozzá a szakember. Vagyonosodási vizsgálatnál pedig – már egy egymillió forintos kölcsönnél is – kiterjesztik a vizsgálatot a kölcsönadóra is.
Célszerû tehát olyan embertõl kölcsönt kérni, akinek van akkora legális jövedelme, hogy abból – a megélhetési költségek levonása után – akár kölcsön is tud adni.
Vagyonmérleg 2005-tõl
Egy másik út, hogy a hitelkiváltó 2005-tõl készít napi bontásban egy vagyonmérleget, hogy lehet-e annyi pénze, amelybõl kiválthatná a hitelt. Egyik oldalra a készpénzes bevételeket, a bért, esetleges egyéb bevételeket, például örökséget, másik oldalra a megélhetési költségeket, banki készpénzbefizetéseket, egyéb készpénzes kiadásokat (pl.: gépjármû, ingatlanvásárlás) fölírva, kiderül, hogy maradna-e szabadon elkölthetõ forrás. Minthogy egy vagyonosodási vizsgálatnál 80-90 százalékos az esély, hogy mindkét házastárs górcsõ alá kerül, érdemes a vagyonmérleget mindjárt két emberre elkészíteni – tanácsolta Kocsis Zoltán.
Egyenesági rokonoknál (szülõ – gyermek –unoka) már lehetõség van az illetékmentes ajándékozásra is – hívta föl a figyelmet a közgazdász. Természetesen itt is figyelni kell arra, hogy az ajándékozónak legyen legális forrása.
Magánszemélyeknél azonban a kölcsönszerzõdés sem jelenthet problémát praktikus szempontból, a futamidõ lehet tetszõlegesen hosszú, kamatot sem kötelezõ felszámolni.
Ha a kölcsönt viszont az adós a cégtõl – például a saját cégétõl – veszi föl, már több a kötöttség – figyelmeztetett a tanácsadó. Ilyenkor kamatot kell fölszámítani, ami legalább a jegybanki alapkamat plusz 5 százalék (azaz jelenleg minimum 11 százalék). A kamatbevétel utáni társasági adóterhet a kölcsönadó cégnek meg kell majd fizetnie – figyelmeztetett Kocsis Zoltán.
Hogyan kezd vizsgálatot a NAV?
A vagyonosodási vizsgálatok célja – összhangban a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 2. § (4) bekezdésével -, hogy az ellenõrzés alá vont adózók valós jövedelmi viszonyaiknak megfelelõen járuljanak hozzá a költségvetési bevételeik biztosításához, illetve adóköteles jövedelmeik teljes körûen adóztatásra kerüljenek – közölte az fn.hu-val a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Az adózás alól elvont jövedelmek feltárása és az adókötelezettség megállapítása érdekében az adóhatóság az adózókat kockázatelemzési szempontok érvényesítésével célzottan választja ki az adózás rendjérõl szóló törvényben megfogalmazott felhatalmazás alapján. Ez azt jelenti, hogy az adóhatóság az adózó által benyújtott bevallások, az adatszolgáltatások, az adózó adófizetéseit, a részére teljesített kiutalásokat tartalmazó nyilvántartások, az adózónál korábban végzett ellenõrzések tapasztalatai, vagy más hatóságtól, más adózóktól szerzett adatok feldolgozásával és egybevetésével választja ki az ellenõrzendõ személyt.
Az adóhatóság a bevallási adatok és a különbözõ adatszolgáltatások alapján úgynevezett kiválasztási kritériumokat határoz meg azon magánszemélyek kiszûrése érdekében, akiknél a jövedelemeltitkolás lehetõsége fokozott kockázatot rejt magában, és esetükben nagy valószínûséggel bizonyíthatóan érdemi megállapításhoz vezethet egy vagyongyarapodási vizsgálat.
Gyanús az indokolatlan és gyors gyarapodás, de a minimálbér is
Kiválasztási szempont lehet magánszemély esetén, ha az adóbevallásban ellentmondásos adatok szerepelnek, de az is, ha elmulasztotta beadni az adóbevallást. Vizsgálódhat a NAV, ha valaki nagy értékû ingatlant vásárolt, értékesített, ingóságot adott-vett, nagy összegû életbiztosítási vagy pénzintézeti kifizetése volt a közelmúltban. Emellett akkor is a NAV látókörébe kerülhet valaki, ha egy másik magánszemélynél korábban elvégzett vagyonosodási vizsgálatnál felmerült a neve, nagy összegû rendszeres kölcsönöket adott más magánszemélyeknek, vagy pedig az adózó vagyongyarapodása „indokolatlan és gyors” volt – áll az adóhatóság lapunknak eljuttatott válaszában.
Egyéni vállalkozók, illetve társas vállalkozások tagjai, tulajdonosai esetében akkor kerülhet sor vizsgálatra, ha a vállalkozás az aktuális ellenõrzési irányelvben megjelölt valamely kockázatos tevékenységi kört folytat, a társas vállalkozásban nagy összegû tõkeemelés, üzletrészvásárlás történt. Nem kezdõ vállalkozásnál pedig „gyanús” a több éve indokolatlanul veszteséges mûködés, és ha az egyéni vállalkozó vagy a társas vállalkozás tagja a mindenkori minimálbérnek megfelelõ személyi jövedelmet tünteti fel az adóbevallásában stb.
A vagyonosodási vizsgálatok kiterjednek valamely hitel visszafizetésére fordított forrás vizsgálatára is. A vizsgálatok annak megállapítására irányulnak, hogy az adózó bizonyítható módon megszerzett adómentes, bevallott és bevallási kötelezettség alá nem tartozó jövedelme elegendõ forrásul szolgálhatott-e az adózó által elismert és az adóhatóság által bizonyítottan feltárt vagyongyarapodáshoz, a kialakított életviteléhez – közölte az fn.hu-val a NAV.
Lényegtelen a 3,6 millió forintos összeghatár
Fölmerülhet kérdésként az adósban az is, hogyha a végtörlesztése nagy összegû tranzakciót jelent, akkor azt a bank jelenti-e majd a hatóságoknak a pénzmosás elleni küzdelem jegyében megszigorított szabályozás miatt.
A köztudatban a hárommillió-hatszázezer forintos összeghatár él élénken. A limitnek azonban a kérdés szempontjából nincs jelentõsége, mivel az csak arról szól, hogy ezen határ fölött kötelezõ a betévedõ, s mondjuk egy adott számlaszámra befizetõ ügyfelet a személyi okmányai alapján azonosítani (ami egy devizahiteles ügyfélnél már régen megtörtént).
Ha a bank alkalmazottja pénzmosásra utaló jeleket lát, akkor az összeg nagyságától függetlenül jelentenie kell a hatóságoknak. Hogy mi számít ilyen jelnek, azt – mint Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szóvivõje leírta kérdésünkre – a hitelintézeteknek a PSZÁF által engedélyezett pénzmosási szabályzatuk alapján kell mérlegelniük.
A PSZÁF pénzmosási engedélyezési útmutatója -ami alapján a hitelintézetek elkészítik saját szabályzatukat – ugyan ismeri az ügyfél által váratlan nagy összegû végtörlesztés lehetõségét, mint az egyik, esetleges, általánosan felvethetõ kockázati tényezõt, ám ehhez a banknak adott esetben nyilvánvalóan még további gyanús jeleket kell észlelnie. Ha tehát például az ügyfél, vagy a vele kapcsolatban lévõ, s neki átutalást küldõ rokon, barát (stb.) magánszemély bankszámláján korábban volt megtakarítás, vagy a hitelkiváltás nyilvánvalóan, igazolható módon egy másik hitelintézet forinthitelébõl történik, akkor ez aligha ad okot pénzmosás gyanújára – írta válaszában Binder István.
Önmagában egy ilyen gyanú, s esetleg egy, a hitelintézet által kezdeményezett NAV-vizsgálat sem jelent terhet, hátrányt az ügyfélnek, ha valóban nem történt pénzmosás. Pusztán annyi történik, hogy nem banki, hanem állami oldalról gyõzõdnek meg a vizsgálat során, hogy a törlesztésre fordított megtakarítás forrása nem esik-e a pénzmosási törvény hatálya alá – áll a PSZÁF válaszában.
