A kamatplafont, mint Vágó Gábor elmondta azért igazítanák a mindenkori jegybanki alapkamathoz, mert azt „nem lehet csak úgy találomra belõni, mint ahogy azt Orbán Viktor miniszterelnök úr bejelentette hétfõn”. Véleménye szerint egy mozgó kamatplafonnal viszont valóban meg lehetne akadályozni, hogy a bankok „kizsákmányolják” a hiteleseiket és azokra extra költségeket hárítsanak át.
A képviselõ azt is kijelentette, hogy miután a Nemzeti Eszközkezelõ ügyében nem születtek érdemi döntések, ezért meg kellene fontolni pártjuk ingatlanalapról szóló javaslatát, amiben részt vennének a bankok, a hitelesek és az állam is. A politikus szerint ezzel az elképzeléssel meg lehetne menteni a családokat a kilakoltatástól.
Ertsey Katalin arra kérte a kormányt, hogy törvényben tiltsák meg az egyoldalú banki szerzõdésmódosításokat.
A tervezett végtörlesztésekre áttérve azt mondta, elsõsorban nem azokat kellene támogatni, akik erre alapvetõen nem szorulnak rá, hanem a súlyos helyzetbe került családokat, akiket végrehajtás és kilakoltatás fenyeget. A képviselõ felkérte a kabinetet, hogy a végtörlesztés bevezetése helyett tekintse át a lehetõségeket és egyaránt vegye figyelembe az LMP-nek a védett számla bevezetésérõl, illetve a KDNP-nek a családi csõdvédelemrõl szóló elképzeléseit.
Kérdésre válaszolva azt mondta, támogatják azt az elképzelést, hogy a politikai elit ne húzhasson hasznot a végtörlesztésbõl, de az a legfõbb problémájuk, hogy a végtörlesztés nem a rossz helyzetben lévõket segíti.
