Gazdaság

SEGÍTSÉG AZ ELBOCSÁTOTTAKNAK – Könnyített ugrás

Ha egy cég leépítésekre kényszerül, megtaníthatja volt alkalmazottainak, miként kell állást keresni. Ez a helyben maradottaknak is segít a jövőre koncentrálni.

Szervezett segítséget kapnak az Egyesült Államok kiöregedett olimpiai bajnokai az álláskereséshez. Az Amerikai Olimpiai Bizottság a Drake Beam Morin (DBM) tanácsadó céget kérte fel: tanítsa meg a munka világában gyakorlattal nem rendelkező, ám küzdőképes embereket arra, miként találhatnak maguknak állást. Az ilyesfajta program (outplacement) azonban elsősorban vállalatoktól elbocsátott dolgozók javát szolgálja, s azt a leépítésre kényszerülő cég finanszírozza.

FELKÉSZÍTÉS. “Első lépésként abban segítünk a cégnek, hogyan készítse elő az elbocsátásokat” – mondja Juhos Andrea, a DBM magyarországi irodájának ügyvezető igazgatója. A termelési tervből kiderül, hány embernek kell felmondani. Ekkor ki kell dolgozni azt a kritériumrendszert, amely szerint eldöntik, ki marad és kinek kell mennie. Ha a cég a leépítés költségeinek minimalizálására törekszik, azokat kell megtartania, akik a leginkább termelőképesek, s azokat kell elküldenie, akik a legrövidebb szolgálati idővel rendelkeznek. Ha szociális szempontokat is érvényesíteni akar, akkor meg kell tartania például az 50 év fölöttieket, a házaspárokat, s azokat a dolgozókat, akik egyedül tartják el a családot. “A követendő szempontokról a cégnek kell döntenie” – hangsúlyozza Juhos Andrea.

Mielőtt közölnék az érintettekkel a felmondást, felkészítik a vezetőket arra, hogyan tegyék ezt meg. Az a cél, hogy a lehető legkisebb sérülést okozzák. “Fontos, hogy ügyeljenek a részletekre, például az elbocsátottnak ne kelljen a folyosón cigarettázó, állásban maradó kollégák előtt elsétálnia, a szobában legyen víz, papírzsebkendő, ne lehessen kívülről belátni, a vezető kapcsolja ki a mobiltelefonját” – sorolja Cservenyák Tamás, a DBM tanácsadója. A vezetők készüljenek fel a “Miért pont engem?” típusú kérdésekre. Válaszként ismertetni lehet a kritériumrendszert, meg lehet mondani a valós indokot (olyan recepcióst keresünk, aki beszél angolul), de nem szabad felhánytorgatni egy-egy jelentéktelen hibát (valaki egyszer késett tíz percet). Fontos, hogy a vezetők vállalják a saját döntésüket, ne mutogassanak a felettesükre vagy a tulajdonosra.

Az outplacement tanácsadó ezután egyenként találkozik az elbocsátottakkal, s elmondja, miben tud segíteni. Később, amikor az érintettek többé-kevésbé feldolgozták a sokkot, homogén csoportokban beszélnek velük. Ekkor gyakorlati ismereteket adnak át, például azt, miként kell megírni egy önéletrajzot – ilyet már fizikai munkásoktól is gyakran kérnek -, hogyan kell viselkedni egy állásinterjún, miben segíthetnek a munkaügyi központok. Külön-külön is elbeszélgetnek mindenkivel, hogy segítsenek tisztázni, ki mit szeretne csinálni a továbbiakban, ez lehetséges-e, s hogyan juthat el a célhoz. Ha valaki konkrét állásinterjúra megy, megbeszélik vele, mi módon tájékozódhat az adott cégről, mit fognak tőle kérdezni. Ha pedig vállalkozni szeretne, az ehhez szükséges ismeretek elsajátításában segédkeznek.

Az outplacement kétségkívül többletkiadást jelent a cégeknek, s előnyei nehezen számszerűsíthetők. Az utóbbiak közé tartozik, hogy az elbocsátásra kényszerült cég vezetőit a lehető legkevésbé viseli meg a leépítés, s képesek a jövőre koncentrálni, hiszen a lehetőségekhez mérten mindent megtettek volt munkatársaikért. Az outplacement révén javul a cégről kialakított kép mind vállalaton belül, mind azon kívül, s csökken a munkaügyi perek száma.

“Valóban többletkiadással jár az outplacement, ám az elbocsátás egyéb költségeihez képest ez elenyésző” – mutat rá Dobák András, a Schneider Electric Hungária Rt. humán erőforrás igazgatója, aki a villamosenergia-ipari cégnél jelenleg Budapesten folyó elbocsátásokat outplacement programmal párosítva végzi. Korábban, egy másik multinacionális vállalat munkatársaként Angliában már tapasztalta ennek előnyeit. “Nemcsak az elbocsátottak, de a vállalatnál maradottak is nyugodtabbak, mert látják, ha később esetleg rájuk is sor kerül, kapnak segítséget” – mondja Dobák, aki szeretné, ha minél többen találnának állást, ugyanakkor azt is a siker mércéjének tartja, hogy az emberek magabiztosan tudjanak kilépni a munkaerőpiacra.

IGÉNYLIK. Az ABN Amro (Magyar) Bank Rt.-nél már hosszú évek óta működik outplacement program, azt a privatizáció előtti nagy létszámleépítés miatt alakították ki. Akkor 4500-ról 2500-ra csökkent a létszám, majd a folyamat lelassult, most 2300-an dolgoznak a pénzintézetnél. Két-háromfős munkaerő-elhelyezési iroda (MEI) foglalkozik azokkal, akiktől megválni kényszerülnek. Tavaly az érintettek 92 százaléka lépett kapcsolatba a MEI-vel. Mint Préda István, a bank szóvivője mondja, a leépítettek 39 százaléka az első 8 hónapban elhelyezkedett, további 52 százalék pedig átképzésen vett részt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik