MIBŐL? Külső tőkebevonás nélkül, a gazdasági társaság meglevő, felhalmozott, jegyzett tőkén felüli szabad rendelkezésű vagyonából, külön pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni betét nélkül.
KIK? A felemelt alaptőkére eső részvények a már meglévő tulajdonosokat ellenérték nélkül, részvényeik névértékének arányában illetik meg. A kft. törzstőkéjének emelése a tagok törzsbetéteinek növelését jelenti, a korábbi törzsbetétesek arányában.
MIKOR? Az 1999. évi beszámoló elfogadását követően az alapszabály módosításával. Év közi közbenső mérleg készítését és figyelembevételét ez ügyben sem a gazdasági társaságokról szóló törvény, sem a cégtörvény, sem a számviteli törvény nem teszi lehetővé.
HOGYAN? A közgyűlés feladata a szükséges tőkenövelés összegének megállapítása, a lehetőségek számbavétele; a szabad rendelkezésű saját tőke összegének megállapítása a beszámoló elfogadásakor; döntés a tőkeemelés konkrét megvalósításáról; az alapító okirat, a társasági szerződés módosítása; a cégbírósági bejegyzéssel együtt a jegyzett tőke módosítása a könyvekben is.
MILYEN MÉRTÉKBEN? A számviteli törvény előírása szerint a jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke (ezen belül a tőketartalék, az eredménytartalék) terhére történő emelésére csak olyan mértékben kerülhet sor, hogy a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege ne haladja meg a korrigált saját tőke összegét.
