Skriba Sándor, a Matáv Rt. üzleti komimunikációs üzletágának projekt referense három éve találkozott egy ír cégvezetővel, aki még sohasem látta a beosztottait. Az első megdöbbenés után kiderült: az adott cég távmunkásokat foglalkoztatott.
Nálunk az IBM a távmunka alkalmazásának egyik úttörője. Mint Kiss Imre, az IBM Magyarország Kft. emberi erőforrás igazgatója hangsúlyozza, az “én asztalom az én váram” helyett egyre inkább az “én kommunikációs csatornám az én váram” mondásnak kell érvényesülnie. A társaság nemrég költözött új székházba, ahol 80 – kereskedéssel és szolgáltatással foglalkozó – munkatársra 40 asztal jut. A cég ezzel irodahelyet is megtakarít, de az elsődleges cél új munkakultúra meghonosítása, amely rugalmasságot és önállóságot biztosít. A kijelölt alkalmazottak kaptak otthoni ISDN vonalat telefonnal és nyomtatóval – laptopjuk meg amúgy is van -, s ezzel megszületett az otthon dolgozás összes technikai feltétele. A munkatárs maga dönti el, hogy hol és mikor tudja a leghatékonyabban ellátni a feladatait. Munkahelyén van egy szekrénye, s ha benn akar dolgozni, leül egy üres asztalhoz és laptopjával csatlakozik a rendszerhez.
MEGSZOKÁS KÉRDÉSE. A műszaki feltételek biztosítása önmagában nem elegendő a hatékony távmunka megteremtéséhez; Kiss Imre szerint tréningeket is szükséges tartani az érintett munkatársaknak, ám a velük való rendszeres kommunikáció ennél is sokkal fontosabb. Idő kell ugyanis ahhoz, hogy az emberek éljenek a lehetőséggel.
Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban már a munkavállalók 6 százaléka “távmunkálkodik”, s ez az arány a közeljövőben tovább emelkedik. Magyarországon viszont egyelőre sokan csak álmodoznak arról, hogy akkor láthassák főnöküket, amikor a hátuk közepét.
A Matáv a közelmúltban megvásárolta a Távmunka Koordinációs Kht. 67 százalékos tulajdonrészét. “A tranzakciót befektetésnek tekintjük, amely néhány éven belül megtérül; a világban zajló folyamatok ezt egyértelművé teszik” – állítja Skriba Sándor. A Matáv nem véletlenül szállt be a buliba, hiszen a távmunka telefon- és e-mail forgalmat generál, s az ország területének közel háromnegyed részén a részvénytársaság nyújt vezetékes telefonszolgáltatást. Maga is foglalkoztat már távmunkásokat: szakfordítói odahaza dolgoznak.
A Távmunka Kht. tulajdonrészének 33 százalékát a Szociális és Családügyi Minisztérium jegyzi, a tárca így közvetlen tapasztalatokat szerez e foglalkoztatási formáról. A kht. munkaerő-közvetítéssel, munkahelyfeltárással és a távmunka népszerűsítésével foglalkozik, de maga is vállal feladatokat, amelyeket távmunkásokkal old meg.
A módszer terjedését a kormány által irányított Teleház Program is segítheti. Internetes, számítógépes rendszerrel ellátott teleházakat telepítenek pár száz fős falvakba – ma már vagy 150 működik az országban -, ezeket a helyi lakosok munkavégzésre is igénybe vehetnék, s a munkaadó a dolgozók bére mellett a bérleti díjat is fizetné.
CSÖKKENŐ KÖLTSÉGEK. Az otthoni munkavégzés a munkaadó és a munkavállaló számára egyaránt előnyökkel jár. Kisebb iroda is elegendő, ha egyáltalán szükség van rá, a rezsi is alacsonyabb – az otthoni rezsiköltséghez hozzájárul a munkáltató -, s a közlekedés sem vesz el időt. A németországi Hagenben létezik például távoktató egyetem, amelyen magyar hallgatók is tanulnak. Nekik korábban Salzburgba kellett utazniuk vizsgázni az ottani konferenciaterembe, ám amióta vásároltak videókonferencia-berendezést, ki sem kell mozdulniuk a lakásból. Felvesznek inget, zakót, nyakkendőt, s mivel a kamerán keresztül deréktól lefelé nem látják egymást a vizsgáztatóval, tréningnadrágban és papucsban is válaszolhatnak a kérdésekre.
Távmunkahelyek teremtésére pályázatot először még az előző kormányzati ciklusban az akkori Munkaügyi Minisztérium írt ki, s munkahelyenként 500 ezer forintos támogatást nyújtott. Nemrég zárult le a Gazdasági Minisztérium tendere, s hamarosan a Szociális és Családügyi Minisztérium is kiír egy pályázatot.
