Csupán véletlen egybeesés, hogy az osztirák kormány a bankbetétek anonimitásának megszüntetését éppen akkorra időzítette, amikor – a szélsőjobboldali Szabadságpárt hatalomra kerülése miatt – az Európai Unió (EU) tagországai számos szankcióval sújtják Ausztriát. A lépés nem tekinthető az uniós felháborodás miatti kompenzációnak – állapítják meg egyöntetűen osztrák elemzők. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) pénzmosás elleni munkabizottsága, a FATF (Financial Action Task Force) volt az, amely még az új kormány megalakulása előtt tudatta: az év második felétől kizáratja a szervezet tagjai sorából Ausztriát, amennyiben május végéig nem módosítják a takarékbetétek névtelen elhelyezését engedélyező törvényt. Az immár több mint tíz éve ismerős halogatás, magyarázkodás, rimánkodás és szembeszegülés taktikájának hirtelen vége szakadt, s a közben megalakult új kormány megszavazta az addig csak rettegett intézkedést.
CSAK IGAZOLVÁNNYAL. Eszerint 2000. november elsejétől minden betéttulajdonos számíthat arra, hogy befizetéseinél a banktisztviselő igazolványt kér. Az átmenet érdekében ugyanakkor 2002. június végéig még lehetséges pénzt kivenni személyazonosság igazolása nélkül – így mindazoknak, akiknek nem felel meg az intézkedés, van idejük megszabadulni betétkönyvüktől. Ez a látszólag hosszú határidő összhangban áll a FATF határozataival, amelyekben éppen a fenti júniusi dátum az anonim betétrendszer megszüntetésének végső határideje. Gondot okozhat azonban az, hogy ha a betétes addig semmilyen tranzakciót nem hajt végre – még a kamatokat se íratja jóvá -, akkor az intézkedés nem foganatosítható. Így nem zárható ki, hogy 2002 közepe után is maradnak még alvó anonim betétek.
A hosszas halogatásnak – amellyel az eddigi osztrák kormányok a “kisember” védelmére hivatkozva mindig kibújtak a nemzetközi követelés alól – egy haszna kétségkívül volt: elmaradt a lakosság dühödt reakciója. Tizenegy éve annyit fenyegették már ezzel a lépéssel a polgárokat, hogy mire tényleg bekövetkezett, már senki nem dúl-fúl mérgében. Felmérések szerint a lakosság csaknem háromnegyedének nem fog hiányozni az anonim takarékbetétkönyv, s csak a fennmaradó hányad nehezményezi az intézkedést.
Ez a kép azért is meglepő, mert az eddigi kormányok a bankbetétek tömeges felmondásától szerették volna megóvni a pénzintézeteket. Az osztrákok a bizalmatlanságra hivatkoztak, s arra, hogy az összes megtakarítási forma közül ez a legnépszerűbb Ausztriában. Az ottani bankokban jelenleg 25 millió takarékbetétben összesen mintegy 1600 milliárd schilling van, s azok nagy része jeligés, vagyis anonim.
Az első külföldi figyelmeztetések az osztrák sajátosságnak nevezett banki eljárással kapcsolatban 1989-ben, jóval az EU-csatlakozás előtt hangzottak el. Öt évig tartott, amíg – közvetlenül a taggá válás előtt – szigorítást rendeltek el: attól kezdve 200 ezer schillinges betét elhelyezése felett a banktisztviselőket kötelezték a személyazonosság ellenőrzésére. Ugyanakkor, tehát 1994-ben szűnt meg az értékpapírszámla-nyitás névtelensége.
KÁRPÓTLÁS. Ausztria mégis arra kényszerült, hogy igazodjon a külföldi gyakorlathoz. Amolyan fájdalomdíjként azonban – az anonimitás elvesztéséért – az osztrák kormány kárpótolja az érintetteket (lásd külön írásunkat). A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a bankok és a lakosság torkán sikeresen nyomják le az intézkedéscsomagot.
