Elemzők a ténylegesen elértnél kisebb nyereségre számítottak az Elműnél: az OTP Értékpapír Rt. 5,77 milliárdos, a Procent Befektetési Rt. 7,15 milliárdos, a WestLB pedig 7,06 milliárdos adózás utáni eredményt jelzett korábban. A tavalyi javulás mindenképpen ugrásszerűnek minősíthető az 1996-os mínusz 3,6, illetve az 1997-es plusz 3,6 százalékos eszközarányos profit után. S amennyiben az infláció és a forint leértékelése az idén is kiegyensúlyozott marad, akkor a társaság nem harcol az előző évekhez hasonló erőbevetéssel (sajtócikkekkel, perrel) az áremelésért.
A cég nettó árbevétele tavaly átlépte a százmilliárdos határt: 108,7 milliárd forint lett. Az értékesített áram mennyisége összességében 1,5 százalékkal növekedett, ezen belül különösen az ipari fogyasztók 8 százalékkal megemelkedett felhasználása a szembetűnő. A társaság ugyan többször hangsúlyozta, hogy “részvényesbarát” politikát folytat, ez idáig azonban nem dőlt el, hogy a kiugróan magas nyereség után fizetnek-e osztalékot, vagy – mint tavaly – visszaforgatják a profitot. Az osztalékfizetés 1998-as elmaradásának oka egyrészt a korábbi évekről elhatárolt 8 milliárdos veszteség volt, másrészt a beruházások megnövelt – tavaly megközelítően 14 milliárd forintos – nagysága. (A fejlesztéseket saját erőből finanszírozták, hosszú távú hiteleket öt éve nem vett fel a társaság.) A fejlesztés fő irányai: a hálózatok korszerűsítése, a környezetszennyező olajkábelek és a mérőórák cseréje. Januártól beindult a szervezeti korszerűsítés, kétlépcsőssé alakult a háromszintű struktúra – az idén ennek jegyében 7-8 százalékos létszámcsökkentés várható.
Az Elmű már készül a legkésőbb az európai uniós tagsággal beinduló piaci liberalizációra, amelynek első szakaszában az ipari üzemek szabadon megválaszthatják majd áramszolgáltatójukat.
