Az új nyomozóhatóság fölött az ügyészség látja el a törvényességi felügyeletet, ugyanúgy, mint a vádképviseletet – vagyis más nyomozóhatóságokhoz képest az “adózsaruk” sem kaptak többletjogosítványokat. Mint Varga Sándor, az igazgatóság általános elnökhelyettese elmondta, 220 nyomozót alkalmaznak, s mellettük még 20 adószakértő és könyvvizsgáló segít.
Az új nyomozóhatóság ebben az évben a büntetőeljárások keretében – az elnökhelyettes szerint – mintegy 20 milliárd forintot szedhet be, s ennek háromszorosát teheti ki a preventív hatás miatt az államháztartás bevételeinek növekedése. Varga Sándor szerint óriási az a “bűntömeg”, amely nem jut a hatóság tudomására, ezen szeretne az adórendőrség változtatni. Az elnökhelyettes különösnek tartja, hogy például miközben a társadalombiztosítás kinnlevősége tavaly már 230 milliárd forintra rúgott, addig járulékcsalás címén összesen 70 esetben indult büntetőeljárás. Véleménye szerint egyébként nálunk is el kellene azon gondolkodni, hogy ne csak a magánszemélyek, hanem a gazdálkodó szervezetek ellen is lehessen büntetőeljárást lefolytatni, mint ahogy ez több fejlett nyugati országban szokás.
Az adórendőrök csak a törvény által hatáskörükbe utalt bűncselekményekben nyomoznak. A konkrét feladatot a minden megyében létrehozott területi nyomozó hivatalok végzik el, kivéve, ha a bűncselekménnyel okozott adó- vagy járulékbevétel-csökkenés, illetve a kár mértéke meghaladja az 500 millió forintot. Az APEH bűnügyi igazgatósága a büntetőeljárásról szóló törvény szabályai szerint végzi a hatáskörébe utalt bűncselekmények megelőzését, felderítését, nyomozását, s a rendőrségi törvényben meghatározott titkos információgyűjtésre is jogosult.
