Olyan munkaszám volt a GDP ez évre prognosztizált 5 százalékos növekedése, amelyet a költségvetés kidolgozásához használt a kormány – magyarázta a hét elején sokadszorra Chikán Attila. Egyúttal megerősítette: a kormány hivatalos előrejelzésében továbbra is 4-5 százalékos növekedés áll.
A magyarországi bővülés jelentős mértékben függ az Európai Unió (EU), azon belül is elsősorban Németország gazdasági teljesítményétől, márpedig a tizenötöknél az elmúlt hetekben sorra lefelé módosították az előrejelzéseket. A legtöbb prognózis azonban még mindig 2,0-2,5 százalékos átlagos GDP-bővülést tart valószínűnek az EU számára, így továbbra is teljesíthetőnek tűnik a magyar cél. A davosi fórumon (a rendezvényről részletes beszámolónkat lásd a 10. oldalon) az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Fed konjunktúrajelentését is ismertették, amely az EU vonatkozásában 2,7 százalékos átlagos növekedést tartalmaz. “Hallottunk már mindenfajta előrejelzést, s nem kell túlértékelni sem a pesszimistákat, sem pedig az optimistákat” – mondta Chikán, aki egyszersmind elismerte, hogy a Gazdasági Minisztériumban hétfőn Bagó Eszter helyettes államtitkár vezetésével megalakult az a stáb, amely a kormány beavatkozási lehetőségeit veszi számba, amennyiben a makrogazdasági mutatók rosszra fordulnának.
A miniszter elébe ment a találgatásoknak, mondván: sok eszköz nem áll rendelkezésre, s valószínűleg a befektetésösztönzés lesz a legfontosabb teendő az elkövetkezőkben (erről lásd külön írásunkat). Chikán nem a növekedést tartja a legveszélyesebb kérdésnek, mivel azon a téren az elsődleges cél az EU-val szembeni lemaradás minél gyorsabb ütemű ledolgozása. Ha megvan az 1,0-1,5 százalékos előny az unió átlagához képest, akkor szerinte a kormány elégedett lehet. Sokkal nagyobb veszélyt lát a gazdasági kabinet vezetője a folyó fizetési mérleg alakulásában. Már tavaly magasabb volt a hiány a tervezettnél, s az idén további növekedést tart elképzelhetőnek. Noha konkrét számot nem említett, Chikán 3 milliárd dollárt meghaladó deficitet már nagyon problematikusnak tartana.
A miniszter a reáljövedelmek alakulása miatt is aggódik; szerinte a munkavállalók túlságosan sikeres bértárgyalásokat folytattak. A reálbér-növekedés a közszférában várhatóan 4-5 százalékos lesz, s bár bízik az üzleti szféra önmegtartóztatásában, az utóbbi évek tapasztalatai szerint a köztisztviselők és közalkalmazottak jövedelemalakulása húzta fel az átlagot.
