A még értékesíthető állami vagyon becsült értéke 278,5 milliárd forint, ennek közel felén még az idén szeretne túladni az ÁPV Rt. Ambiciózus elképzelés ez olyan helyzetben, amikor az érintett cégek jó részét a vagyonkezelő szervezet maga is eladhatatlannak, vagy nagyon nehezen értékesíthetőnek minősíti. A magánosítás lezárása csak a következő években várható. Többek közt azért is, mert a legnagyobb falat, a privatizálandó vagyon közel 40 százalékát megtestesítő Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. eladásába – a társaság tőkeszerkezeti gondjai következtében – az idén már nem fognak bele.
A privatizáció kezdetekor működő mintegy 2200, majd az átalakulások utáni 1700 – a különböző állami vagyonkezelő szervezetek tulajdonában levő – társaságból álló kör tavaly november végére 218-ra csökkent. Az elmúlt tíz évben teljes egészében privatizáltak olyan ágazatokat, mint a gyógyszer- és vegyipar, az olaj- és gázszállítás, a kiskereskedelem, a dohányipar, a sör-, illetve az élelmiszeripar. A megmaradt részek könyv szerinti értéke 602 milliárd forint, amelyből 200-300 milliárd forintnyi vagyonrész értékesíthető; a többire felszámolás, vagy végelszámolás vár.
Az idei véglegesített üzleti és értékesítési ütemterv jóváhagyása tavaszra várható. Számottevő bevételre a vagyonkezelő a Matáv 5,7 százalékának és az energetikai cégek (a Dél-Dunántúli Áramszolgáltató, a Tiszántúli Áramszolgáltató, az Észak-Dunántúli Áramszolgáltató, az Észak-Magyarországi Áramszolgáltató, a Budapesti Elektromos Művek) 1,7 és 10,7 százalék közötti tulajdonrészeinek értékesítéséből számít. Mind ezeket, mind pedig a BorsodChem, a Hungaropharma és az Antenna Hungária (AH) Rt. pakettjeit tőkepiaci módszerekkel készülnek eladni, vagyis a részvénycsomagokat a tőzsdére viszik. Az AH Rt.-re a második félévben kerülne sor, néhány kisebb cég és ingatlanok mellett. (A műsorszóró privatizációja – hiába született az elmúlt években erről több kormányhatározat és vagyonkezelői döntés is -, egyetlen, közel négy évvel ezelőtti kísérlet óta vajúdik.)
Hagyományos, azaz pályáztatásos módszerrel kerülhet új tulajdonoshoz a CD Hungary Ingatlanforgalmazó és Szolgáltató Rt. mellett a Tiszamenti Vegyiművek Rt., a Masterfil-Text Kft., a Hajógyári Sziget Kft., az ITC Kft., a Váltó-4 Kft. és a Metalcontrol Kft. Gansperger Gyula, az állami holding elnök-vezérigazgatója szerint elképzelhető a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) eladása is, ám csak akkor, ha elfogadható vételár elérését remélhetik.
A költségvetés ÁPV Rt.-vel szembeni igénye az 1998-as 17,8 milliárd forint után 29,4 milliárdra nőtt. A vagyonkezelő idei költségvetését ugyanakkor megemeli a privatizációs tartalékok feltöltésére szánt 25 milliárd forint.
A privatizációs törvény előírása alapján a jelenlegi állapot szerint tartós állami tulajdonban marad 92 társaság, közülük 21 teljes egészében – ám, mint ismeretes, készülnek a jogszabály módosítására. A százszázalékosak közé tartozik 19 erdőgazdaság, valamint a fafeldolgozó cégek. A mezőgazdasági társaságokban 75 százalékot, az MVM, a Mahart, az AH Rt. és a Volán-vállalatok esetében 50 százalékot, a Molból, a Malévből és az Alkaloidából pedig 25 százalékot minősít a hatályos jogszabály tartós állami tulajdonnak.
Az előző kormányzat tavaly májusban készítette el elképzelését a tartós állami vagyon kezeléséről; a tervezetet 30 évre titkosították. Információnk szerint akkor azzal számoltak, hogy a privatizációs szervezet 1998 végével megszűnik, jogutódja a Kincstári Vagyoni Igazgatóság lesz (Figyelő, 1998/30. szám). Ezt az elgondolást az új kormányzat elvetette.
Az ÁPV Rt.-n belül – a téma súlyának megfelelően – külön vagyonkezelési vezérigazgató-helyettes foglalkozik e feladatokkal. Részben ez is indokolja a holding szervezeti és működési szabályzatának átdolgozását, valamint új belső szervezeti felépítés kialakítását. A két tervezet az igazgatóság és a felügyelőbizottság, majd a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) véleményezése után a kormány elé kerülhet. A tartós állami vagyon jövőjének rendezéséhez azonban ennél több szükségeltetik: törvényi és jogszabályi változtatások kellenek. Addig is – mint azt a vagyonkezelőtől megtudtuk – “a hozzárendelt vagyonhoz tartozó gazdálkodó szervezetek hatékony működtetése” az első helyen áll az idei feladatok között. Azaz, úgymond “megkövetelik” a cégektől a stratégiai és üzleti terveket, valamint a hatékony működést.
Várható az ügymenet egyszerűsítése: túl sok jelentéktelen téma szerepel az igazgatóság napirendjén. Ma e grémium elé kell vinni például egy 5 millió forintos jegyzett tőkéjű kft. 2 milliós tőkeemelését is. A kisebbségi, különleges jogokat nem biztosító részvények közvetlen értékesítését egyszerűsítené az ÁPV Rt. a privatizációs törvény módosításakor. Nem feltétlenül az összeghatáron, hanem a kötelezően tárgyalandó ügykörökön változtatnának. A vonatkozó törvények idei átalakítása érdekében az előkészítő munka még az első negyedévben beindul.
Ugyancsak az ÁPV Rt.-nek jut 1999-ben az a feladat, hogy értékesítse a társadalombiztosítás vagyonát. Ennek értéke üzleti alapon 50-60 milliárd forintra becsülhető; legjelentősebb eleme az OTP 14 százalékos részvénycsomagja, a többi ingatlan, illetve értékét vesztett banki portfolio. Határidő az eladásra nincs, a cél a gazdaságilag legkedvezőbb ütemezés – ám közben szorít a tb-költségvetés.
Tavaszra lezárulhat egy – az ellenzék által keményen támadott – fejezet, a vagyonkezelő érdekeltségi körébe tartozó cégek vezetőcseréi. A legnagyobb horderejű személyi változás kétségkívül a Mol Rt. február 24-i közgyűlésén esedékes, ahol az elnök személyéről is szavaznak a tulajdonosok. Leváltásokra a Volánok, a mező- és erdőgazdasági társaságok január-februári közgyűlésein is számítani lehet. Váltás Gansperger Gyula elmondása szerint ott várható, ahol a tavalyi eredmény ezt indokolja.
A korábban vállalt privatizációs kötelezettségek, garanciális és szavatossági terhek – tavaly szeptember végi állapot szerint – együttesen 82 milliárdra rúgnak, a gázközművekkel kapcsolatos kötelezettségek nélkül. Ide tartozik a privatizációs ellenérték hányad, a belterületi földek után kifizetendő pénz, a korábban elvont vagyon utáni felelősség. A vagyonkezelő kötelezettségei között számolnak az általában a privatizációs bevétel 25 százalékának megfelelő környezetvédelmi garanciákkal, a válságkezelésre fordítandó pénzekkel és az eladásokban vállalt “egyéb” kötelezettségekkel is. Eddig évente 5-10 milliárdot fizettek ki ezekben az ügyekben; a záró kötelezettségállomány jelenleg megbecsülhetetlen. Amíg létezik privatizációs bevétel, a fentiek abból finanszírozhatók, utána az ÁPV Rt., illetve az állam a privatizációs tartalékkeretből fedezi azokat.
A magánosítás kezdetei óta megmaradt ellenérték hányad becsült teljes összege 26,2 milliárd forint volt, szeptember végén ebből 3 milliárd volt kifizetetlen. A banki tőkeemelések helyébe (ezek az idén már nem az ÁPV Rt.-t terhelik) a gázszolgáltatók belterületi földjei után járó önkormányzati tulajdon kiadása léphet. A költségvetés 50 milliárd forintos keretet különített el fedezetként, saját forrásból erre az ÁPV Rt.-nek nem futotta volna. Ha fizetésre kerül a sor, a vagyonkezelő legszívesebben államkötvényeket adna. Remélve, hogy a végleges összeg – akadt becslés 160 milliárdos önkormányzati igényről is – ennél kevesebb lesz.
További kötelezettség a kárpótlási jegyek kínálati oldalának biztosítása. A piacon jelenleg több mint 10 milliárd forintnyi jegy forog, de az ÁPV Rt. még csak azt vizsgálja, hogy ebből mennyi a “szabad”. Az elképzelések szerint az állami holding félévenként ajánlana fel részvényeket a jegyekért.
Mindeme változások megvalósultakor is kétséges, jónak ítéltetik-e majdan a privatizációs szervezet tevékenysége. Az előző kormány alatt történtekről az akkori felügyelőbizottság úgynevezett Fehér könyve meglehetősen elítélően vélekedett. Kiemelhető példának okáért, hogy a dokumentumok, szerződések – úgymond – hiányosak, nyilvántartásuk követhetetlen volt. Hasonló megállapításokat tett az Állami Számvevőszék is, legutóbb 1997. decemberi beszámolójában. Talán erre válaszol az ÁPV Rt. már idézett tájékoztatója, aláhúzván: fokozott figyelmet szentelnek a rájuk vonatkozó előírások betartásának.
AZ ÁPV RT.-TULAJDON FŐ CSOPORTJAI
– Energetikai cégek (köztük az MVM, a Mol és a Vértesi Erőmű)
– Infrastruktúrában tevékenykedő vállalkozások (egyebek mellett a Malév, a Mahart és a Volán-vállalatok)
– Agrárgazdasági társaságok
– Erdőgazdasági cégek
– Hitelintézetek
– “Vegyes” portfolio
