Már az előző kormány idején felmerült, hogy az adókat és a tb-járulékokat egyazon szervezet szedje be, mondván: a járulékbeszedés rendje igazságtalan, ráadásul nem eléggé hatékony, nem beszélve arról, hogy esetenként a fizetésre kötelezettek részéről is indokolatlan utánajárást igényel. A pénzügyi tárca szakértői már egy-két éve is úgy vélték, ezek a problémák megszűnnének, ha a járulékok beszedését, nyilvántartását és ellenőrzését az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) helyett az APEH végezné, majd a beszedett tb-járulékot átutalná az alapoknak. Így a tb-apparátus tényleges feladataira koncentrálhatna, s nem vonnák el figyelmét a járulékbeszedéssel kapcsolatos teendők.
A szakmai elképzelések megvalósítását azonban a Horn-kormány idején – mások mellett – hevesen ellenezték a tb-alapokat felügyelő önkormányzatok, félve attól, hogy veszítenek befolyásukból azzal, ha az APEH szedi be a járulékokat. A kormányváltással viszont felgyorsultak az események: az Orbán-kabinet gyorsan megszüntette a tb-alapok fölött őrködő önkormányzatokat, 2000. január elsejétől pedig adó- és járulékreformot hirdetett. Mint Szikszainé Bérces Annától, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetőjétől megtudtuk, ennek koncepcióján dolgozik most a pénzügyi tárca, annak reményében, hogy az még tavasszal – április, május környékén – a kormány elé kerülhessen. Ez a tervezet tartalmazza majd azt is, hogy a járulékigazgatóságok APEH-hez telepítése után járulékügyekben milyen további intézkedéseket, törvénymódosításokat támogat a kormány. Mint a főosztályvezető hangsúlyozta, ma még minden szempontból sok eltérés van az adók és a járulékok között. A járulékigazgatási reform arra is vonatkozik, miként harmonizálható a két rendszer, milyen további adminisztrációs, ügyviteli egyszerűsítéseket lehet végrehajtani.
A reform keretében arról is döntenek, hogyan lehetne tovább szűkíteni azt a jövedelmi kört, amely beleszámít a személyi jövedelemadó alapjába, de nem terheli tb-járulék (ez tavaly 300 milliárd forintra volt tehető). Ugyancsak határoznak a korábbi 39-ről erre az évre 33 százalékra mérsékelt tb-járulék további – a pénzügyminiszter szerint esetleg akár 6 százalékpontos – csökkentéséről is, amelynek azonban korlátot szab a nyugdíj- és egészségügyi rendszer finanszírozásához szükséges kiadás. “Egyelőre igen képlékeny állapotban vannak az elképzelések, hiszen a járulékreform sok mindentől függ” – hangsúlyozta a főosztályvezető. Így többek között attól, hogy az idén január elején megújított egészségügyi hozzájárulás hogyan váltja be a hozzá fűzött kormányzati reményeket, s arról is, hogy az egészségügyi reform keretében milyen koncepciót fogadnak el.
Mindenesetre a reform “előszeleként” már valami megvalósult az elképzelésekből: ez év január elsejétől a járulékok nyilvántartása, beszedése és ellenőrzése az adóhatóság feladata lett. Azzal a ki nem mondott szándékkal, hogy a változásokhoz nem igazán pozitívan hozzáálló tb-apparátus helyett az APEH irányítása alatt menjen végbe az átállás. Ez egyelőre lényegében a “cégtáblák” átírását jelenti. A járulékigazgatóságok munkatársai – több mint 3200 fő – ugyanazokkal a technikai eszközökkel, ugyanabban a helyiségben végzik tovább a munkájukat, csak éppen most már az APEH-hez tartoznak. Január elsejétől a tb-szerv feladatkörébe tartozó hatósági ügyekben első fokon a hivatal járulékigazgatósága jár el, másodfokon viszont az OEP helyett az APEH az illetékes. (Az említett ügyek közé a kötelezettség bejelentése, a járulék bevallása, megfizetése, nyilvántartása, a járulékkötelezettség megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmény megállapítása, a járuléktartozás beszedése, behajtása tartozik.)
A változások a járulékfizetők számára már január elejétől járnak némi haszonnal. Arról van szó ugyanis, hogy késedelmes fizetés esetén a tb a befizetett összegből először a késedelmi pótlékot vonta le, s csak a maradékot fordította tőketörlesztésre. Így aztán ha valaki néhány napot késett akár egy évben egyszer is a befizetéssel, hatalmas hátraléka halmozódhatott fel. Az új rendszerben viszont – ahogy az adóhatóságnál ez már évek óta megszokott – a járulékra befizetett összeget a járulékszámlára könyvelik, s a késedelmi pótlékra, valamint a bírságra befizetett pénzeket elkülönítve kezelik.
Ugyanakkor az új rendszer ellenére nem egyszerűsödnek sem az adó-, sem a járulékfizetéssel kapcsolatos teendők. Az előbbieket továbbra is az adóhivatalban, a járulékügyeket pedig az APEH járulékigazgatóságain kell intézni – legalábbis ebben az évben -, s persze mindkét helyen meg kell fizetni például az illetéket. Nincs abban sem változás, hogy 1999-ben még más végzi a járulékbefizetések, s más az adók ellenőrzését.
Az ezredfordulóra meghirdetett járulékigazgatási reform még ebben az évben azzal jár, hogy a feladatok átcsoportosítása miatt számos törvényt, rendeletet módosítani kell; rendezni szükséges az APEH, az OEP és a Országos Nyugdíjbiztosítási Pénztár közötti vagyonmegosztást, illetve a további együttműködést. S hogy ezzel kapcsolatban konkrétan milyen teendők lesznek még, az attól függ, hogy a pénzügyi kormányzat végül milyen járulékigazgatási reformkoncepcióra bólint rá. Mindenesetre Varga Árpád, az APEH elnökhelyettese bízik abban, hogy a két szervezet teljes integrációjára sor kerül. Ennek lenne ugyanis a legnagyobb haszna a járulékfizetők, s persze a költségvetés számára is. Ez azt jelentené, hogy egyetlen ügyfélszolgálat működne, ahol járulék- és adóügyekben is lehetne intézkedni. Egy helyen adnák ki a kérelmezőnek az adó- és a járulékigazolást, s ha adót és járulékot is érint a méltányosság, akkor arról is egy hatóság döntene. Nem adná egymásnak a kilincset a járulékellenőr és az adóellenőr, hanem ugyanaz a személy mindkét kötelezettség vonatkozásában elvégezné a revíziót.
Két területen lényegében már működik az integráció, mégpedig végrehajtási ügyekben, illetve a cégbíróságokra telepített, úgynevezett egyablakos rendszerben. Ezek mellett a járulékfizetésnél is lehetne olyan változtatásokat végrehajtani, amelyek kedvezően érintenék az érintetteket. Jelenleg 1,2 millió bevallás érkezik havonta a járulékigazgatóságokra, ezek feldolgozása igen nehéz, időigényes, ráadásul sokba is kerül. Varga Árpád szerint mindenképpen szűkíteni kellene a havi bevallásra kötelezettek körét, például úgy, hogy a 400-500 ezer egyéni vállalkozót csak éves bevallás elkészítésére kellene kötelezni. “Emellett persze gondoskodni kellene a másik oldalról is, azaz arról, hogy az ellátás igénybevétele év közben hogyan történjen” – hangsúlyozza az elnökhelyettes. A ritkított járulékbevallás sok millió forint megtakarítást jelentene a költségvetésnek, hiszen azok feldolgozása igen drága. Arról nem is beszélve, hogy az ügyfeleknek nagy könnyebbséget jelentene, hogy a haviról áttérhetnének az éves bevallásra.
De nemcsak a járulékbevallás jelenlegi rendszere alakul át jövő januártól, hanem valószínűleg a járulékfizetésé is. Vizsgálják ugyanis annak lehetőségét, hogy – az adókhoz hasonlóan – év közben csak járulékelőleget fizessenek az érintettek, akik a tárgyévet követően számolnának el pontosan kötelezettségeikről.
Az APEH idei feladatai közül még kiemelkedően fontosnak tekinti Varga Árpád a Fővárosi és Pest Megyei Járulékigazgatóság “korszerűsítési, szétszedési tervének” kidolgozását. Az elnökhelyettes ugyanis kezelhetetlennek tartja az ottani állapotot, ezért az intézményt az APEH szervezetéhez hasonlóan alakítanák át.
