Első féléves teljesítményük alapján átrostálták az A kategóriás részvényeket, s most először a B kategóriásakat is, az előbbi csoportot négy, utóbbit mindössze egy kritérium alapján vizsgálták (lásd táblázatunkat). A papírok egyszer bizonyulhatnak könnyűnek, másodszorra már csak egy szinttel lejjebb folytathatják pályafutásukat.
Az utóbbi fél év során az A kategóriás papírok közül a Csopak és a Human nem teljesítette a feltételeket. A Csopak a múlt év második félévében mindössze a kapitalizációt előíró – akkor még 5 milliárd forintos minimumban megállapító – szabálynak nem felelt meg, az idei első hat hónapban viszont már mindegyik szempont szerint megbukott. A Humannál a forgalom nagysága nem érte el a kereskedési napok legalább felében az előírt 5 millió forintot – az igazi blue chipeknél a milliárd feletti forgalom nevezhető gyakorinak -, illetve az idén megszigorított 10 milliárdos kapitalizációs szabály is túl keménynek minősült (a gyógyszergyári társaság átlagos kapitalizációja 6,8 milliárd forint volt). A két társaság a BUX-kosár megváltoztatásával egy időben, október 1-jétől kerül a B kategóriába.
FENYEGETVE. A megszigorított kapitalizációs kritérium – azaz az 5 milliárdról 10 milliárd forintra emelt határ – további öt A kategóriás vállalatnak okozott nehézséget, a két említett mellett még a Fotex, a Graboplast, az Inter-Európa Bank, a Prímagáz és a Zalakerámia sem felelt meg ennek. A leminősítés csak akkor fenyegeti az említetteket, ha a következő félévben sem érik el az előírt 10 milliárd forintos kapitalizációt. A többi tizenkét A kategóriás társaság már egyértelműen a tőzsde blue chipjeinek számít.
Az átvizsgálás célja nem a társaságok minősítése volt – hívta fel a figyelmet Szendrei Csaba, a Budapesti Értéktőzsde kibocsátási főosztályának vezetője, hiszen lehetnek közöttük szépen prosperáló vállalatok is. Sokkal inkább az, hogy az A kategóriába valóban csak – a nagyobb külföldi befektetési alapok szemével nézve is – jelentős nagyságú és forgalmú részvények tartozzanak. A nagyobb cégek ennek ellenére természetesen választhatják a B kategóriás szereplést is, tette hozzá a szakember. Az átsorolás közvetlenül is érintheti a papírok árfolyamát, hiszen több jelentős külföldi befektetési alap a likviditási kockázat elkerülése céljából csupán A kategóriás papírokat vásárol, továbbá több befektetőnek lehet ez az íratlan preferenciája, így leminősítés esetén könnyen túladhatnak pakettjükön.
A minden szabálynak megfelelő 12 A kategóriás társaság közül a legkisebbnek a 28 milliárd forintos árfolyamértékű Pannonplast számít, míg a három vezető papír – a Matáv, a Mol és az OTP – kapitalizációja az 1 milliárd dollárt is meghaladja. A likviditásukra sem lehet panasz, hiszen mindegyik napon kereskednek velük, a napi forgalom nagyságára vonatkozó 5 millió forintos limitet pedig 98 százalékosan teljesítik. Azaz az értéktőzsdének tényleg sikerül lassan a külföldi befektetők preferenciáinak leginkább megfelelő papírokat kiválasztani, melyek mind a forgalmuk, mind a nagyságuk alapján vonzó befektetési célpontnak számíthatnak.
PÁNIK ELLEN LIKVIDITÁS. Egy olyan részvénybe történő befektetés ugyanis, amelynek forgalma az esetek többségében nem éri el a minimálisan elvárható 5 millió forintot, igen nagy likviditási kockázatot hordoz. A papír iránt mutatkozó nagyobb vételi érdeklődés, illetve eladási szándék jelentősen eltérítheti az árfolyamot, ami nyereséges üzleteket könnyen veszteségessé változtathat. Az utóbbi két évben a világ tőzsdéi, és így a magyar börze felett elvonuló zivataros idők után (elég csak az alig egy évvel ezelőtti orosz krízisre, illetve az azt megelőző ázsiai, vagy az 1999 eleji brazil válságra gondolni) igencsak megnőtt a likviditás értéke. Tőzsdei pánikok idején csak a nagyobb forgalmú részvényeket lehetett értékesíteni, a régió börzéi közül még a budapesti tudta leginkább felszívni a hatalmas eladási hullámot.
A “felsőház” kialakítása mellett ebben a félévben hozzálátott a tőzsde a B kategória megtisztításához is, az egyedüli szabályként előírt 1 milliárd forintos kapitalizációs limit bevezetésével a közepes nagyságú vállalatok kereskedésének színtere lehet a korábban szinte csak az alvó papírokat tartalmazó kategória. Amennyiben a kapitalizációjuk a következő fél évben sem éri el az 1 milliárd forintot, további 11 részvénnyel – az Aranypókkal, a Domusszal, az EHEP-pel, a Fűzfői Papírral, a Gardéniával, a Garexszel, a Humettel, a Konzummal, a Második Deviza Factoryval, a Pannon-Váltóval és a Rizikó Factoryval – április elsejétől a C kategóriában kereskedhetnek majd a brókerek. A Konzum és a Gardénia egy év így alatt könnyen két kategóriával eshet vissza, az április 1-jétől az A-ból a B-be csúszó papírok most már a B kategória feltételeinek sem feleltek meg. További két papír csak hajszállal menekült meg a lefokozástól, az IBUSZ és a Pannonflax kapitalizációja még az 1,1 milliárd forintot sem haladja meg.
A 40 B kategóriás vállalat közül másik 9 kilenc inkább a nagyságával “lóg ki” a mezőnyből, hiszen a Démászon kívüli másik öt áramszolgáltató, az Antenna Hungária, a Mezőgép, a NABI és a Zwack kapitalizációja is meghaladja a 10 milliárd forintot. Utóbbi három társaság mind a négy A kategóriás kritériumnak megfelel, míg az áramszolgáltatók a nagyságukhoz viszonyítva kisebb forgalmuk miatt, a forgási sebességen akadhatnak el. A felminősítés már korántsem automatikus, azt a társaságoknak kell kérelmezniük két félévi jó teljesítmény után.
