Nem váltak be azok a jóslaitok, amelyek szerint az euró árfolyama már az újév első hetében 1,2 dollár fölé emelkedik. Egyes elemzők már az új európai jegybank beavatkozásának szükségességéről beszéltek az euró megfékezésének érdekében (Figyelő, 1999/1. szám), ám erre nem volt szükség – a világgazdasági események önmagukban is elegendőnek bizonyultak. A hét eleji 1,19 dolláros árfolyamról péntekre 1,1555 dollárig hanyatlott az euró árfolyama a nemzetközi valutapiacokon. A dollár lendületét még az sem törte meg, hogy Brazília három hónapos moratóriumot hirdetett 18 milliárd reált (12,8 milliárd euró) kitevő adósság visszafizetésére. A brazíliai pénzügyi feszültség újraéleződése már csak azért is kellemetlenül érinti az Egyesült Államokat, mert exportjának egyötöde a dél-amerikai államba irányul. Az euró megjelenése a jelek szerint csak átmeneti akadályt jelentett a dollár szárnyalásának az európai fizetőeszközökhöz képest, aminek erős támaszt adtak az aktuális statisztikák. Ezek között is a legfontosabb, hogy decemberben 4,3 százalékra süllyedt az amerikai munkanélküliségi ráta, miután ugyanebben a hónapban 378 ezer új munkahely született a tengerentúlon. Hasonló helyzet utoljára 1969-ben, a vietnámi háború idején fordult elő, békeidőben pedig 1957-ben jegyeztek fel ilyen arányt. Tavaly decemberben a 93 hónapja tartó gazdasági fellendüléssel egy másik rekord is megdőlt; ezt megelőzően, békében a Reagan-kormány 92 hónapos folyamatos konjunktúrajavulással dicsekedhetett 1982 és 1990 között. A munkaerőpiac telítettsége ellenére 1979 óta először nőtt a nem diplomás munkavállalók vásárlóereje, e réteg reáljövedelme tavaly 5,9 százalékkal gyarapodott. A gazdaság változatlan dinamizmusát jelzi az építőipari beruházások múlt havi 0,9 százalékos bővülése is. A legújabban publikált előrejelzések többsége ugyancsak optimizmust tükröz, 2 százalék alatti inflációval és 2,5-3,0 százalékos GDP-növekedéssel számol. Mindezek alapján az elemzők biztosra veszik, hogy fél éven belül nem kerül sor kamatcsökkentésre a tengerentúlon, miközben a Rajna-parti statisztikák pont az ellenkezőjére utalnak.
Németországban 4 millió 197 ezerre nőtt decemberben az állástalanok száma – ez az aktív lakosság 10,8 százalékát jelenti -, s a prognózisok is meglehetősen borúsak. Ezek szerint az 1998-ban tapasztalt javulás az idén nem folytatódik. A WIW berlini gazdaságkutató intézet szerint 1999-ben legfeljebb 1,4 százalék lesz a gazdasági növekedés.
Bár az euró bevezetésével a valutapiacok kezdeti figyelme szinte kizárólag a dollár és az euró párharca felé irányult, a múlt hét közepén váratlanul a jen lépett elő főszereplővé. A japán valuta réglátott árfolyam-emelkedéssel lepte meg a piacot: a dollár utoljára 1996 szeptemberében forgott a most feljegyzett 110 jenes szinten. Az eurót a kezdeti 135 jenes árfolyam után a múlt hét végén mindössze 129 jenen jegyezték a kereskedők. Szakértők szerint részben a szigetországi konjunktúra-javulásnak, részben a japán befektetők tőkerepatriálási megmozdulásainak köszönhető a jen térnyerése. Tizenkét hónapig tartó csökkenés után a novemberi statisztikák a japán háztartások fogyasztásának 1,3 százalékos növekedését jelezték. Ugyanakkor a kötvénypiaci folyamatok a hozamok emelkedésével vonzóbbá tették a befektetéseket, és minden bizonnyal jót tett a jennek, hogy a japán miniszterelnök, Obucsi Keizo európai körútján legalább is szóbeli támogatást kapott Chirac francia elnöktől a valutapiaci árfolyamkilengéseket megakadályozni hivatott együttműködési rendszer megvalósításához. Igaz, a teljes képhez hozzátartozik, hogy az Európai Központi Bank elnöke, Wim Duisenberg sietett kijelenteni: az árfolyamsávok javasolt rendszere kivitelezhetetlen és ellentétes a központi bank árstabilitást szolgáló kamatpolitikájával.
Az euró debütálását Európában a piaci kamatlábak süllyedése kísérte, és ez a befektetések javát a részvénypiacok felé irányította. E folyamatnak több kedvező vállalati hír is lökést adott, amelyek többsége egyébként az Óceánon túlról érkezett. A detroiti autószalonon a Volvo és a Fiat esetleges fúziója mellett a Ford és a BMW, a Ford és a Honda, valamint a DaimlerChrysler-Renault szövetség esélye is felmerült, kevés konkrétummal alátámasztva, inkább a találgatás címén. A telekommunikációs szektort az amerikai Air Touch nevű céget érintő felvásárlási verseny élénkítette, s mindez elegendőnek bizonyult a részvénypiacok szárnyalásához. New Yorkban a Dow Jones történelmi rekordokat döntött: egy hét alatt több mint 5 százalékkal emelkedve, 9643,3 ponton zárt múlt pénteken; az európai piacokat – Londontól Párizson át Frankfurtig – 4,5-7,7 százalékkal röpítette magasabbra a lendület.
