Hivatalosan is bejelentette a Matáv, hogy érdeklődik az általa 51-51 százalékban tulajdonolt két Westel mobiltávközlési cég amerikai tulajdonosának kezében levő 49-49 százaléknyi részesedés iránt. Az üzlet a vállalat számára 150-200 milliárd forintba is belekerülhet. Az összeg a Matáv hároméves beruházási programjára szolgáló, nagyjából 450 milliárd forintos költségvetésnek esetleg majdnem a felét, de legalább az egyharmadát tenné ki. A lehetséges be nem tervezett extrakiadást külső forrásból kellene finanszíroznia a Matávnak, amellyel nem csökkenne, jó esetben legfeljebb szinten maradna az alaptőkére vetítve jelenleg 60 százalék körüli eladósodottsága.
Jól értesült tőzsdei befektetői körökben már téma volt a Matáv további tulajdonszerzése a Westel Rádiótelefon Kft.-ben, illetve a Westel 900 Rt.-ben (Figyelő, 1999/22. szám). A részvénypiaci pletykát azóta tényként lehet kezelni, a Matáv tárgyal a MediaOne telekommunikációs céggel a tulajdon megvásárlásáról. Az amerikai távközlési csoport igyekszik megválni mobilkommunikációs részesedéseitől, s ez Magyarországon egyezik a Matáv elképzeléseivel, hiszen a társaság erősíteni kívánja ebbéli pozícióját a hazai piacon.
Egyelőre nem tudni, jót tenne-e a Matáv-részvények árfolyamának a jelentős összegű tulajdonszerzés, hiszen a cégnek már így is többségi részesedése van a két mobilszolgáltatóban. Kétségtelen azonban, hogy e leányvállalatoknak jelentős a készpénztermelő képessége, így szükség esetén a 100 százalékos tulajdonrész megszerzéséhez igénybe vett forrás hosszú távon fedezhető. (Ismeretes, hogy a mobiltávközlési piacon az eddiginél nagyobb verseny várható, ami valamelyest csökkenti a szereplők profittermelékenységét. Emellett a vezetékes távközlési liberalizáció is erősen érinti a Matávot: a következő évtized elején szintén sokszereplőssé váló piacon a nyereségesség visszaesésére kell felkészülni). Ekképp némileg kockázatossá válik a körvonalazódó tranzakció, hiszen nehezen számítható ki, mikor térül meg.
A magyar vállalat vezetése igyekszik a liberalizációs időszakot mind kevesebb hitelállománnyal elkezdeni, az ügy érdekében az 1999-es nyereség jelentős részét arra kívánja felhasználni, hogy az alaptőkére vetített adósságállományt 10 százalékponttal, 50 százalékra csökkentse. A Westel cégek kivásárlása némiképp ellentétes ezzel a stratégiával. Réthy Róbert, a Procent Befektetési Rt. elemzőjének számítása szerint a Matávnak minden bizonnyal külső forrást kell igénybe vennie a tranzakció lebonyolításához. Ez történhet kötvénykibocsátással, vagy banki kölcsön felvételével. Előfordulhat az is, hogy a Westelek sajátrészvény-vásárlás formájában szerzik meg a MediaOne által felkínált részesedést, így maguk lennének a hitelfelvevők, nem pedig a Matáv. Ez viszont némileg rontaná a pénz-ügyi eredményeiket, s így a tranzakció hatása közvetve jelenne meg a Matáv konszolidált mérlegében. Tehát az adósságállomány csökkentése a részvényvásárlás miatt nehézkessé válhat. Ami viszont azt jelentheti, hogy a Matáv-részvények árfolyama ismét stagnálni kezd. –
