Életben maradhat-e az árutőzsde a nagy vetélytárssal, az értéktőzsdével való összeolvadás nélkül – ez foglalkoztatja a Budapesti Árutőzsde (BÁT) tanácsának élén történt változások után a szakembereket. A pesti börzék közti ellentét a két szervezet megalakulása óta beszédtéma. A múlt évben bekövetkezett devizapiaci válságig a BÁT képes volt a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) mellett a befektetőkért versengve működni. Most azonban mind többen gondolják úgy, hogy a két intézmény, s főként az árutőzsde jövője múlhat az összeolvadáson.
“E pillanatban nem tudom megmondani, szükség lesz-e a fúzióra vagy sem. Az elsődleges feladat, hogy rendbe tegyük az árutőzsde pénzügyeit és olyan költségvetési tervet dolgozzunk ki, amely mindenki számára elfogadható. Emellett a szervezetnek meg kell találnia azokat a termékeket és piacokat, amelyekből a börze képes eltartani a tagjait” – mondja Vermes András, az árutőzsde tanácsának újonnan megválasztott elnöke. Saját bevallása szerint személyes kudarcnak tartaná, ha nem valósulna meg régóta dédelgetett álma, a jól működő gabonapiac, hanem ehelyett megszűnne ez a szekció. Vermes az árutőzsde magalakulása óta azért küzd, hogy a gabonaszekció mind gyorsabban fejlődjék. Most viszont azért, hogy életben maradjon.
Az új elnök tőzsdei karrierje Chicagóban, a világ legnagyobb árutőzsdéjén kezdődött. A hetvenes évek végén tanulmányi úton volt az amerikai börzén az azóta már elhunyt Morvay Gáborral, a La Sall egykori tulajdonosával. Hazatértekor ott bábáskodott a BÁT születésénél.
Mindazonáltal Vermes nevét nem kifejezetten az árutőzsde magalakításával kapcsolják össze a hazai gazdasági életben. Komoly sajtóvisszhangot váltott ki 1994-ben az Agrimpex éléről való távozása. Arra az időre nem szívesen emlékszik vissza; szűkszavúan csak annyit mond róla, hogy a jelenlegi tulajdonossal – Bernard Schreierrel – nem mindenben értettek egyet, s közös megegyezéssel elváltak.
A mezőgazdasági céggel való 1994-es szakítás az akkori sajtó szerint botrányos volt, Vermes viszont úgy érzi, kifejezetten a lejáratásukra ment ki a “játék”. Ennek ellenére sikeres vállalkozásba kezdett két bank, az OTP és a CIB támogatásával: 350 millió forint alaptőkével, 80-100 millió forint forgótőkével és üzlettársaival létrehozta az Agrograin Rt.-t, amelynek akkor nem volt annyi szabad készpénze, hogy beindítsa a most már jól jövedelmező kereskedelmet. A korábbi üzleti kapcsolatok révén voltaképpen hozomra kötötték meg első, több százmilliós üzletüket. Az Agrograin először nagy tételben szójadarát importált, is búzaexporttal is foglalkozott. A cégnek közvetlenül nem volt kapcsolata a BÁT-tal, ám időközben mind nagyobb szereplőjévé vált a mezőgazdasági kereskedelemnek, s öt év alatt ötmilliárdos vagyont gyűjtött össze. Bár Vermes Andrásnak egyre kevesebb köze volt az árutőzsdéhez, a piacon betöltött pozíciója mégis indokolttá tette a börze tanácsába való beválasztását.
“Hogy miért én lettem a tanács elnöke? Nem biztos, hogy hivatott vagyok erre válaszolni” – mondja Vermes András. Úgy tudni, a pénzintézetek sokkal inkább támogatnák a két budapesti tőzsde egyesülését, mint az árubörze önállóságát. Vermes András szerint azonban a cél most az, hogy a BÁT-ot rendbe tegyék és jó költségvetést dolgozzanak ki. A következő lépés az átvilágítás és a hatástanulmányok elkészítése. Meg kell vizsgálni pro és kontra, mely megoldások hoznák el a felívelést a csökkenő forgalommal küzdő árutőzsde számára. A tanulmányok elkészítése után lehet mérlegelni, hogy a szervezet önállóan folytassa tevékenységét, vagy egybeolvadjon az értéktőzsdével. “A döntés természetesen akkor is a tagok kezében lesz; isten óvjon attól, hogy megmondjuk a brókercégeknek, mit csináljanak” – fogalmaz Vermes András. Szerinte a gabonapiacra szükség van, más országokhoz hasonlóan itthon is elfér egymás mellett két börze. Ehhez azonban a BÁT-nak mindenképpen további befektetőkre lenne szüksége, különösen pedig a befektetési alapokra.
Ami egyelőre a vágyak birodalmába tartozik, hiszen a hazai törvények – ellentétben például az amerikaiakkal – nem teszik lehetővé, hogy a pénzügyi alapok a befektetők pénzének jelentős részét terménybe, vagy egyéb származékos piaci termékbe fektessék. Így a BÁT számára marad a kisbefektetők csalogatása.
