A jó hírnév és a bizalom megőrzésért a brókercégek igyekeznek mindent megtenni. Ezt jól mutatja: ma már van olyan társaság is, ahol a vitás adásvételi ügyleteket – amelyből az ügyfélnek esetlegesen vesztesége származott – az üzletkötőnek kell megfizetni, még abban az esetben is, ha a befektető panasza alaptalan. Az ügyfélszám növelése, illetve megtartása ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy talpon maradhassanak a cégek.
Persze a bizalomépítés nem működik ma sem mindenhol kifogástalanul, sőt nem egy esetben az értékpapír-kereskedő szándékosan károsította meg az ügyfelet. Az utóbbi két év alatt több mint 15 brókercégtől vonta meg az illetékes felügyelet időlegesen, illetve véglegesen a kereskedési jogot, mert vagy eljátszotta az ügyfelek pénzét, vagy saját veszteségét próbálta fedezni azzal.
A szakemberek szerint lassanként lecsengnek a brókercsődök, ám még így is akad olyan társaság, ahol most derül fény a visszásságokra (legutóbb a London Broker kereskedési jogát függesztette fel a pénz- és tőkepiaci felügyelet). A hazai tőzsde szereplőit azonban az utóbbi időben a brókercsődök helyett inkább a gyengén szereplő részvények és a lefelé mutató forgalmi adatok foglalkoztatják.
Az idén ugyanis a külföldi és hazai tőke egy része is elpártolt a részvénypiactól. A szakemberek szerint ebben jelentős szerepet játszik az egy évvel ezelőtti orosz válság még mindig érezhető hatása, illetve a magyar gazdaság eredményeinek rossz kommunikációja. De a tőzsdei nyitva tartás meghosszabbítása sem mindenben kedvezett. Cselovszki Róbert, az Erste Bank Befektetési Rt. ügyvezető igazgatója szerint a kereskedés “kisimult”, ennek hatására a napon belül üzletelő spekulánsok nagy része eltűnt.
A tavaly átlagban 20-25 százalékos árfolyamesés tekintélyes veszteséget okozott a regionális pénzügyi befektetőknek, akik részben emiatt portfóliójukban 1999-ben is csökkentették a magyar részvények súlyát. A külföldi jelenlét kitapintható mérséklődése nyomán tovább estek az árfolyamok, de hosszabb távon talán ennél is nagyobb gondot okoz az, hogy labilissá vált a piac. A nagy ingadozások miatt ugyanis a hazai befektetők is más pénzügyi lehetőségek után néztek, vagyonuk jelentős részét kivonták a részvénypiacról, forgalomcsökkenést okozva ezzel a közepesnek számító brókercégeknek. Ma sem tőzsdéznek kevesebben Magyarországon, mint két évvel ezelőtt, ám aki tudta, kezelt vagyonának jelentős részét átcsoportosította a felfelé ívelő ingatlanpiaci szegmensbe.
A részvénypiaci forgalom ez év közepén a tavalyi megszokott szintnek durván a felére esett vissza, s a piac beszűkülése miatt várhatóan koncentrálódik a brókerszakma. Czirják Sándor, az OTP Értékpapír Rt. vezérigazgató-helyettese szerint a jövőben a brókerházak szakosodnak majd. A kisebbek a nagyok ügynökeiként folytatják a tevékenységüket, vagy nem teljes körű befektetési banki szolgáltatásokkal állnak ügyfeleik rendelkezésére. A nagyobbaknál is előfordulhatnak változások, például az anyabankkal rendelkezők egybeolvadnak a pénzintézettel. Bakati Gábor, a Procent Befektetési Rt. vezérigazgatója is úgy véli, hogy amennyiben a forgalom nem fut fel, a jövő év második felében fog lezajlani egy gyors piaci koncentrálódás. Szerinte azonban nem feltétlenül lesz jó megoldás a banki hátterű vállalatok pénzintézettel való egybeolvadása. Tendencia ugyanis, hogy az anyabanki hátterű társaságok zöme csak egy-egy szegmentációban működik kifogástalanul. Az értékpapír-kereskedelem viszont nem merülhet ki államkötvények adásvételében és nagyobb, kiemelt ügyfelek kezelésében. Jó példa erre a Konzum Bróker, amely az év elején látványos részvénypiaci forgalmat mondhatott magáénak, ám az utolsó egy-két hónapban drasztikusan csökkent az említett ágazatból származó bevétele. A hazai bankrendszer egyébként az univerzális német minta felé tendál, ám az uniós tagállamok között számtalan példa található a specializált vállalkozásokra épülő angolszász modellre is.
A koncentrálódás egyébként külföldön már elkezdődött, s szórványosan itthon is előfordult felvásárlás. Nagy visszhangot váltott ki, hogy a Dunainvest több piacképes, bár gyengén szereplő kereskedő céget vett meg. Jelenleg azonban – véli Bakati Gábor – nincs a piacon jó potenciállal rendelkező felvásárolható brókercég.
Szakértők szerint az utóbbi négy-öt hónap piaci érdektelenségéből fakadó veszteségeket egyelőre még a kisebb brókercégek is lenyelik, sőt akár egy évet is kihúzhatnak ily módon, így inkább csak jövőre várható erősebb koncentrálódás.
Részvénypiaci változások azonban nem csak a csökkenő honi forgalmi adatok miatt várhatók. Egyébként is, mint Czirják Sándor is rámutatott, az utóbbi néhány napban némi fellendülés mutatkozik az augusztusi mélyponthoz képest (lásd a táblázatokban szereplő adatokat). Átrendeződések azért is lesznek, mert a brókerházaknál olyan alacsony jutalékrendszer alakult ki, amely hosszú távon nyereségcsökkenést hozhat a társaságoknak. Az alacsony megbízási díjak egyesek szerint nem fedezik a brókerházak működését. A jutalékharc kezdetben a külföldi befektetőknek kedvezett, de ma már a hazaiak megbízókra is kiterjedt.
A szakma most éli át ugyanazt, amit a bankrendszer néhány évvel ezelőtt, amikor nagyon alacsony, már-már gazdaságtalan kamatmarzsokat és a kezelési költségek állapítottak meg a hitelintézetek az új ügyfelek elcsábításának reményében. Bakati Gábor szerint az olyan brókerházak, mint például a Procent is, jobb helyzetben vannak, hiszen ők elsősorban a lakossági ügyfeleket szolgálják ki. Ebben az ágazatban kisebb a verseny, az ádáz hajsza a kiemelt ügyfelekért folyik. Mint mondja, a nagy befektetők kiszolgálása is nyereséges üzletág, különben nem csinálnák a brókerházak, ám most lényegesen kevesebb rajta a haszon, mint korábban volt.
A brókercég-alapítás ma már egyáltalán nem számít könnyű pénzszerzési lehetőségnek. A tőzsdei tagság költségei és a piacon maradáshoz szükséges járulékok folyamatosan növekednek, s mind nagyobb terhet rónak a szereplőkre, miközben a verseny éleződik és a részvénypiaci befektetési kedv csökken.
A jutalékok lemorzsolódása néhány brókercégnek kedvező fordulatot hozott. Legalábbis azoknak, amelyek elsősorban piacot akartak szerezni, s ezért mindenki alá ígértek. Az év nagy feltörekvője közé tartozik az Erste Bank, amely az eltelt idő alatt a toplista első öt helyezettje közé verekedte be magát. Részvénypiaci előretörésének egyik magyarázata, hogy széles és aktív ügyfélkörrel rendelkezik. “A befektetők mind fontosabbnak tartják a biztonságot, ennek köszönhetően egy banki háttérrel rendelkező brókercég jóval vonzóbb” – állítja Cselovszki Róbert. Más cégekkel szemben az Erste forgalmának 99 százaléka egyelőre a megbízásokból, s nem a kibocsátói jutalékokból származik. Az Erste az utóbbi időben ugyan nagy hangsúlyt fektetett az állampapír-piaci súlyának erősítésére, de ezen a területen ma is jelentős lemaradásai vannak a társaságnak.
A forgalmi adatok időnként meglehetősen csalóka képet mutatnak, hiszen az igazán nagy forgalmú társaságok inkább az állampapírpiacra összpontosítanak, ahol sok tízmilliárddal több pénz fordul meg egy hónap alatt, mint a részvénypiacon. A toplista első három helyezettje közül például mindegyiknek nagyobb volt az állampapír-piaci forgalma, mint a tőzsde parkettjén elért volumene. A kisebbek, amelyek kimondottan a részvénypiacra összpontosítottak, jelentős veszteségeket szenvedtek el, vagy csak minimális nyereségről számolhattak be. Kizárólag részvénypiaci brókerkedésből ma aligha lehet megélni, amit az is mutat, hogy az 54 tőzsdetag brókerház közül 1998-ban csaknem 20 deficittel zárta az évet. Czirják Sándor szerint e tekintetben az idén sem lesz változás a tőkepiacon. Emiatt a brókerházak az eddigi megszokott üzletpolitikával szemben megpróbálnak nagyobb ismertségre szert tenni külföldön. Eddig ugyanis nem kellett külföldi befektetőket keresni, jöttek maguktól, ám most az értékpapír-kereskedők minden alkalmat kihasználnak arra, hogy erősítsék a határon túli kapcsolataikat.
A részvénypiacon a küzdelem egyre nagyobb, és újabb területeken mérik össze erejüket a társaságok. Most már nem csak a kiemelt és lakossági ügyfelekért folyik a verseny; a brókerházak az internet-felhasználókat is megcélozták.
