Igen nagy fáradozásába került még a Simicska Lajos vezette Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (APEH), hogy a tb-folyószámlák rendbetétele érdekében szülessen egy olyan törvény, amely kedvezményeket biztosít a korábbi években hátralékba került járulékfizetőknek, feltéve persze, ha ezúttal valamennyit hajlandók „beáldozni”. Az ezt lehetővé tevő jogszabály július elsején hatályba lépett, de egyre valószínűbb, hogy az attól remélt kormányzati elvárások nem teljesülnek. A kormány még tavasszal a parlamenti képviselőket azzal is próbálta rávenni a törvényjavaslat elfogadására, hogy számításokat készített annak várható költségkihatásairól. Így azzal számoltak, hogy a több mint 421 ezer működő, 92 milliárd forint járulékkal tartozó folyószámla-tulajdonosnak legalább fele él azzal a lehetőséggel, hogy kifizeti a tőketartozást, hogy annak fejében elengedjék a késedelmi pótlékot. Vagyis ily módon 210 ezer járulékfizető rendezi tartozását, 46 milliárd forinttal gazdagítva az államháztartást, ezzel áll szemben 22 milliárd forintnyi késedelmi pótlék leírása.
A kormányzati várakozások azonban – legalábbis egyelőre – nem igazolódnak. Eddig az érintetteknek csak kis aránya élt az adóhatósággal megköthető alku lehetőségével. Mint Várszeghi György, az APEH főosztályvezetője elmondta: „szeptember közepéig megyénként 100-150, vagyis országosan mintegy 2000 járulékfizető akadt, aki ezen törvény alapján kért az adóhatóságtól különböző kedvezményeket”. Ráadásul, ezeknek egy része – mivel nem tudja járuléktartozását egy összegben megfizetni – inkább részletfizetést kér, annak feltételeit viszont az adózás rendjéről szóló törvény részletezi.
Az idén, részben a társadalombiztosítási járulék-folyószámlák rendezéséről szóló törvény miatt, igencsak megnőtt az adótartozás mérséklését, valamint a fizetési könnyítést kérelmező adózók száma. Sokan ugyanis azt gondolták, hogy törvény nemcsak a járulék-, hanem az adótartozásokra is vonatkozik, s emiatt a korábbi évektől eltérően jóval nagyobb számban adták be a méltányossági kérelmüket adótartozásokra. A kérelmek számának idei jelentős növekedését Várszeghi György mindemellett más okokkal is magyarázza. Például azzal, hogy egyre több tevékenység végzéséhez – így legújabban a taxisoknál – kérnek „nemleges” adóigazolást, s a pályázatokon való részvétel feltételei között mind gyakrabban ott felsorolják a rendezett adó- és járulékügyek előírását, végül hitelnyújtás esetén a pénzintézetek is egyre inkább megkövetelik az adóigazolást.
Olyan objektív tényezők is növelték a méltányossági kérelmek, illetve a fizetési könnyítések iránti igények számát, mint az árvíz, amely különösen a mezőgazdasági vállalkozásokat hozta nehéz helyzetbe. S azért is igyekeznek mind többen rendezni adókapcsolataikat, mert egyre gyorsabb és keményebb az adóhatósági végrehajtás – hangsúlyozta a főosztályvezető, hozzátéve, hogy a nemfizetőknél ma már igen gyorsan megjelenik a végrehajtó. Jól bizonyítja ezt, hogy az adótartozások végrehajtása révén augusztus végéig már 64 milliárd forintot szedtek be, jóval többet, mint a múlt év hasonló időszakában.
Az idei első nyolc hónapban az adóalanyok közel 12 milliárd forint elengedését kérelmezték, s ebből 6,15 milliárd forintot el is engedett az adóhatóság. Fizetési könnyítés iránti kérelmet mintegy 63 milliárd forintra nyújtottak be, itt 42,2 milliárd forintra vonatkozóan döntött a kérelmek elfogadásáról a hivatal.
Az adóhatóság méltányossági jogköre kiterjed a magánszemélyekre és a gazdálkodó szervezetekre is, azonban az adózás rendjéről szóló törvény értelmében eltérőek a feltételek. Eszerint az adóhatóság mérsékelheti az adótartozást, vagy fizetési könnyítést engedélyezhet. Magánszemélyek esetében egyébként az adó, a bírság, a késedelmi és az önellenőrzési pótlék is mérsékelhető, amennyiben annak megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti. Az adóhatósági gyakorlat szerint erre lehet következtetni, ha az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók egy főre jutó jövedelme a minimálbért nem haladja meg. Az adómérséklés kizáró oka lehet, ha a magánszemély az adott évben – az átlagos életkörülményekhez nélkülözhetetlen vagyontárgy kivételével – nagyobb értékű vagyontárgyat, például telket, személygépkocsit, nyaralót vásárolt. Ebben az évben a magánszemélyek – beleértve az egyéni vállalkozókat is – eddig 10 500 adómérséklés iránti kérelmet nyújtottak be az adóhatósághoz, amelyben 3,4 milliárd forint elengedését kérték. A kérelmek több mint felének helyt adott az adóhatóság, s ily módon 1,8 milliárd forint beszedéséről mondott le – tudtuk meg Várszeghi Györgytől. Jóval többen – 17 ezren – kértek viszont a magánszemélyek közül fizetési könnyítést, összesen 14,5 milliárd forintra. Ezen a téren szigorúbb volt az adóhatóság, hiszen csak 40 százalékuknak engedélyezte a fizetési könnyítést, s a megjelölt összegnek csupán a 33 százalékára, 4,8 milliárd forintra.
Gazdálkodó szervezetek esetében a törvény semmilyen körülmények esetén sem engedi meg a tőketartozás mérséklését, csupán a pótlék és bírságtartozás csökkenthető, feltéve, ha megfizetésük a gazdálkodási tevékenységet ellehetetlenítené. Azonban ilyen esetben is csak akkor, ha a hatóság esélyt lát a az adótartozás jövőbeni megfizetésére. Ez egyébként a fizetési könnyítés nyújtásának is a feltételei közé tartozik.
A fizetési halasztás és a részletfizetés nem szolgálhat alapul a fizetőképtelenség következményeinek elodázására, ezért csak akkor engedélyezi az adóhatóság, ha a tartozás átmeneti gazdálkodási, illetve finanszírozási nehézségekből keletkezett és a fizetési könnyítés engedélyezésével biztosítottnak látszik a fizetőképesség helyreállítása. Az adóhatóság által kialakított gyakorlat szerint a fizetési nehézség akkor tekinthető átmeneti jellegűnek, ha a vevőtartozás és a szállítói követelések, valamint az éves tervezett eredmény egybevetése alapján a fizetési nehézség megszüntetésének fennállnak a reális feltételei.
Amennyiben ez biztosított, akkor a fizetési könnyítést általában megadja az APEH. „Nem érdekünk ugyanis a felszámolás, mely eljárás során a követeléseink megtérülési aránya 2-3 százalékos” – árulta el Várszegi György, vagyis, ha van némi remény az adó- és járuléktartozás más módon való beszedésére, akkor nem a felszámolást választja az APEH, hanem inkább ad némi fizetési könnyítést az adózónak. Gazdálkodó szervezetek esetében azonban ezt mindig valamilyen feltételhez köti, így ahhoz, hogy a törlesztések mellett a folyó kötelezettségeit időben teljesítse az adós, vagy, hogy a személyi jövedelemadó előlegét rendezze. A fizetési könnyítés megadására nagyobb esélye van annak az adósnak, aki tartozása fedezetére esetleg valamilyen fedezetet, vagyontárgyat biztosít, vagy, ha tartozása egy részét megfizeti. Nagy esélye van annak is a kedvezmény elnyerésére, aki tőle független körülmények miatt – vevője, üzleti partnere neki sem fizetett – küzd átmenetileg likviditási nehézségekkel.
Nem kaphat viszont fizetési könnyítést a gazdálkodó szervezet, ha az adó megfizetésének esedékességekor még rendelkezésére állt a fedezet, csak másra költötte el, tudatosan törekedett a fedezet elvonására, vagyis saját hibájából nem tudja megfizetni a köztartozását. Mint ahogy akkor sem, ha az adóhatóság úgy ítéli meg, hogy a kinnlevőségek behajtása és a kárigények érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket az adózó nem tette meg.
