Vásárlói klubokkal foglalkozó írásuk (Figyelő, 1999/26. szám) ugyan fogalakozott az ilyen csoportok körüli félreértések eloszlatásával – mégpedig a sajtóban megjelent cikkekhez mérten szokatlanul higgadtan -, de szívesen láttam volna további magyarázatokat a működésük részleteiről. Erre nyilván a helyszűke miatt sem került sor. Ugyanakkor a táblázat igen informatív – egy vásárlói klub tagjaként nagy figyelemmel követem az ebben a témában megjelent írásokat, hasonlóan részletessel eddig még nem találkoztam. Kár, hogy más, talán kisebb, de ugyancsak jóideje működő klubszervezőket nem lehetett „felderíteni”, bár ez – mint ahogy a cikk is említi – a hiányzó nyilvántartás miatt szinte lehetetlen, hacsak nem akad az ember véletlenül az illető klub hirdetésére.
Kifejezetten megdöbbentett, hogy a terület szabályozása ennyire gyermekcipőben jár, és az arra hivatott tárca mennyire kevéssé szakmaian közelít a kérdéshez. Érdekelnének ugyanakkor a cikkben említett koncepció (amely szerint e klubok lakáspolitikai eszközzé válhatnának) további részletei, bár azt hiszem, mindenekelőtt az alapvető jogszabályok megalkotásán kell túljutni.
GYIMESI LÁSZLÓ
Budapest
