Jó ideje ígéri a legnagyobb kormánypárt a kis- és középvállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentését, adózási szabályainak egyszerűsítését. Ennek szellemében már az adóreform munkálatai során hangsúlyozták, hogy szélesítik az átalányadózás lehetőségét. Ugyan tavasszal még az is felmerült, hogy abban a 15-20 szakmában – taxisok, egyes vendéglátó-ipari szakmák -, ahol igen jellemző a jövedelemeltitkolás, kötelezővé tennék az átalányadózást, azonban a kormány már nem támogatta ezt a javaslatot. Annak ellenére sem, hogy rendkívüli esetekben az adóhatóság engedélyezhette volna az e forma alóli felmentést. Zöld utat kapott viszont, s jelenleg a parlament előtti adócsomag része az a javaslat, amelynek alapján a jövő évtől igen széles körben lesz lehetőség az átalányadózás választására. A feltételek a maiaknál jóval kedvezőtlenebbek, ám a kamara, s a vállalkozói érdekképviseletek képviselői már ezt is áttörésnek tartják a korábbi merev kormányzati álláspont után.
TELJESÍTETT KÉRÉSEK. “Érdemi előrelépés, hogy a tevékenység jellegétől függetlenül átalányadózhatnak a jövő évtől az egyéni vállalkozók” – hangsúlyozza Kompaktor Emília, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közgazdasági igazgatója. Ugyancsak elégedett a tervezett változtatásokkal Várkonyi Júlia, az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) főtanácsosa. “Lényegében az a kívánsághalmaz ölt testet a jelenlegi módosításokban, mint amit az Iposz évek óta szorgalmaz. Nevezetesen, hogy a kezdő vállalkozók is választhassák az átalányadózást, s e lehetőséggel a bérmunkát végzők is élhessenek” – fogalmaz a főtanácsos. “A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Kisosz) régi vágya teljesül azzal, hogy szélesedik az átalányadózók köre” – számol be Antalffy Gábor, a szervezet főtitkára. Egy kissé mégis savanyú a szőlő, hiszen a szélesítés mégsem úgy alakul, ahogyan azt a Kisosz szorgalmazta. De az Iposz sem teljesen ezt várta, hiszen – mint Várkonyi Júlia kiemelte – az általuk javasoltnál jóval “csúnyábbak”, az elismert költséghányadra vonatkozó feltételek, hiszen ők éppen fordítva szerették volna: 70 százalék költséghányad levonása után 30 százalék jövedelem maradjon. Antalffy szerint a pénzügyi tárcának szakmánként kellett volna meghatározni a jövedelemtartamokat, nem pedig egységesen igen magasan, 70 százalékon meghúzni. “Bár lehet, hogy ezzel az volt a kormányzat üzenete a vállalkozók felé: ha ennyit nem tudsz realizálni, becsukhatsz” – véli a főtitkár, aki szerint jelentősen emelni kellene az adózás ezen módjának választására jogosító 4, illetve 15 millió forintos bevételi határt. Már csak azért is, mert ez az alacsony bevételi összeg nem teszi érdekeltté a vállalkozásokat a fejlődésben. Mint ahogy az is a fejlesztés, a fejlődés ellen hat, hogy az szja-ban átalányadózók számára kötelezővé teszik az áfa-rendszerben az alanyi adómentességet. Ugyanakkor Kompaktor Emília jóval optimistább: állítja, hogy az áfa-rendszerben tervezett változásokkal együtt még inkább érvényesülnek majd az átalányadózás adminisztrációt csökkentő előnyei. Tállai András, a Fidesz-MPP adószakértője is azon a véleményen van, hogy a tervezett változások pozitív irányú elmozdulást jelentenek. Ugyanakkor elismeri azt is, hogy a 30 százalékos elismert költséghányad nem túl magas, éppen ezért javasolni fogja, hogy ezt 40 százalékra emeljék. A képviselő azonban azt is hozzáteszi, hogy az átalányadózás széles kör számára való megnyitásával nem az a cél, hogy minél kisebb legyen az adófizetés, hanem az, hogy jelentősen egyszerűsítsék e körben az adminisztrációt, s ne kelljen könyvelőre költeni.
Átalányadózásra senkit sem kényszerítenek jövőre sem, éppen ezért minden egyéni vállalkozónak magának kell mérlegelnie: az adott feltételek mellett érdemes-e áttérnie ezen adózási módszerre a tételes költségelszámolás helyett. Annyi bizonyos, hogy az új feltételek szerint is érdemes átalányadózni azoknak, akiknek csak kevés költsége van. Aki viszont jelentős fejlesztéseket akar jövőre végezni, az inkább a tételes költségelszámolás mellett döntsön. Az árbevétel és költségek várható alakulása ismeretében nem árt számolni: melyik adózási módszerrel jár jobban a vállalkozó.
A kisvállalkozók képviselői a tekintetben azonos véleményen vannak, hogy nem szabad négy évre bebetonozni a vállalkozók adózási módszert érintő választását. A parlament előtt lévő törvényjavaslat szerint ugyanis az átalányadózásból való kikerülést követő négy adóévben nem lesz lehetőség az átalányadózás ismételt választására. Mint Antalffy Gábor fogalmaz: ma igen rapszodikus, kiszámíthatatlan a kisvállalkozók helyzete, hiszen a multiktól kezdve az állami megrendelőkön keresztül sok nagyobb cégnek ki vannak szolgáltatva. Vagyis lehet, hogy egyik évben jók az eredmények, a következő évben viszont kedvezőtlenül alakulnak, ennek ellenére nem lesz lehetősége az egyszerűbb adózásra történő visszatérésre. Tállai András elmondta, hogy ebben nem terveznek engedni, hiszen az adózási módszer közötti választás hosszú távú döntés kell legyen, nem engedhető meg az “ide-oda ugrálás”.
VONZÓ EGYSZERŰSÉG. Kompaktor Emília szerint a szigorodó feltételek ellenére bizonyára mégis sokan döntenek majd az ilyenfajta adózás mellett, mert sok vállalkozó gondolja úgy – ma még legalábbis -, hogy egyszerűbb adminisztrációért cserébe vállalná a relatíve magasabb adóterhet. Az igazi megoldást, a jelenlegihez képest ténylegesen átütő adminisztrációcsökkenést éppen ezért véleménye szerint az lenne, ha az egyéni vállalkozó egy összegben letudhatná a költségvetéssel szembeni összes kötelezettségét. Jóval tisztább képet jelentene, ha az egyéni vállalkozó tudná: 100 forint árbevételből 30 vagy 40 forintot az államnak kell fizetni. Az ebbe az irányba mutató törvénymódosítástól viszont évek óta elzárkózik a pénzügyi tárca. Ugyancsak nem támogatja azokat az elképzeléseket, amelyek azt szorgalmazzák, hogy az átalányadózást vállalkozási formától függetlenül is választani lehessen. Az MKIK például azt javasolta a pénzügyi kormányzatnak, hogy bruttó 5-10 millió forint árbevétel alatt az egyéni vállalkozók mellett a kisebb gazdasági társaságok is dönthessenek az átalányadózás mellett. Egyébként nemrégiben a miniszterelnök is ígéretet tett rá, hogy a kis- és középvállalkozások számára általános adózási formává teszik az átalányadózást. A pénzügyi tárca szakértői szerint viszont az ehhez szükséges törvényi feltételek kidolgozása szinte lehetetlen, hiszen valamennyi szakma jövedelemrátájának pontos meghatározására lenne szükség.
