A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) április 23-i, a tisztviselők újraválasztásáról döntő éves rendes közgyűlése előtt a Tőzsdetanács több olyan határozatot is hozott a különböző csoportok által delegált tőzsdetagokkal kapcsolatban, amelyek a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szervezetének (TEBÉSZ) megítélése szerint kifogásolhatóak. Ezek egyike a befektetők érdekképviseleti szervei és a tőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátói által delegálandó tőzsdetanácstagokra ír elő számos kritériumot (például felsőfokú iskolai végzettséget és hároméves vezetői gyakorlatot). A TEBÉSZ álláspontja szerint azonban sem az értékpapírtörvény, sem a BÉT alapszabálya nem követel meg előzetes feltételeket a Tőzsdetanács tagjaitól, továbbá nem jogosítja fel a tanácsot ilyen kritériumok felállítására. Ráadásul – mint azt Dióslaki Gábor, a szervezet elnöke lapunknak kifejtette – az is sajátos, hogy csak a külső szervezetek által delegált tagoknak kell az említett paramétereknek megfelelniük, míg a tőzsdetagok jelöltjeinek nem.
Miután a tőzsde elnöke elutasította a határozat visszavonását, a TEBÉSZ az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelethez (ÁPTF) fordult a kérdés eldöntése végett. Simor András, a BÉT elnöke lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a Tőzsdetanács ezen határozatok meghozatalára amiatt kényszerült, mert tagjainak delegálása nem kellően szabályozott. Bár az értékpapírtörvény nem nevesíti a grémium azon jogát, hogy tagjai felé kritériumokat támasszon, ez nem jelenti azt, hogy mint önkormányzati testület, ne hozhatna ilyen határozatot. A követelményrendszer felállítása a tőzsde és ezen belül a Tőzsdetanács szerepének az idők folyamán történő megváltozásával hozható összefüggésbe. A BÉT-nek ugyanis piaci alapokon álló, úgymond költséghatékony szervezetként kell működnie, a Tőzsdetanács szerepének pedig az érdekegyeztetés felől fokozatosan az irányítás felé kell eltolódnia. A hatékony munka érdekében a jövendő tagoknak mindenképpen meg kell felelniük a tanács által támasztott kvalifikációknak; e feltételeket egyébként Simor mindenképpen méltányolhatóknak minősíti.
A Tőzsdetagok delegáltjai – brókercégek vezetői lévén – az eddigi tapasztalatok szerint mindenben és mindig megfeleltek az előírásoknak, a Tőzsdetanács emiatt nem követelte meg ezek teljesítését. A határozatok meghozatala előtt az ÁPTF illetékeseivel konzultáltak, akik szintén elismerték a tanács azon jogát, hogy feltételeket állítsanak tagjaik elé.
A jelölés módját érinti az a szintén vitatott határozat is, amely kimondja, hogy a jelölésre jogosultak több mint felének kell a delegált személyében egyetértenie, ám a TEBÉSZ ezt a delegálás módjába való beavatkozásnak tekinti. “Ebben a helyzetben is magasabb rendű jogszabályok híján kellett a kérdést szabályozni” – fejtette ki Simor András. Egyébként ezen – a korábbi szabállyal ellentétben a jelölésre jogosultak egyöntetű beleegyezését nem megkövetelő – kritérium megfogalmazásával is a választás menetét próbálták megkönnyíteni.
