Visszatérve a díjkiosztó ünnepségről, a munkatársai a lépcsőn sorakozva nagy ovációval fogadták – még a bejáratnál kikapták a kezéből a tekintélyes súlyú díjat… Úgy tűnik, a kollégái igen büszkék erre az elismerésre.
Cégünk hét évvel ezelőtt a Jura nevű kisszövetkezetből nőtte ki magát; egészen pontosan annak egy részlege vált önállóvá. A nyolcvanas évek vége felé részt vettem a Macintosh számítógépek néhány külföldön rendezett bemutatóján. Akkoriban idehaza még csak áhítoztunk ezekről a masinákról. A demonstrációkon szerzett tapasztalat és nem utolsósorban az ott kötött ismeretségek vezettek engem és a munkatársaimat arra, hogy tegyünk is valamit. Így aztán nem véletlen, hogy már a kezdet kezdetén a Macintoshok világához szegődtünk: nyomdai és szerkesztőségi számítógépes rendszerek és szoftverek fejlesztésére, tervezésére, szállítására, integrálására és szervizelésére szakosodtunk. Olyan megrendelőink voltak, mint a Heti Világgazdaság, számos vidéki – például a győri, a zalai és a debreceni – lapkiadó. Nagy volt a termékeink üzembiztonsága és a nap minden órájában odafigyeltünk a működő rendszereinkre, úgyhogy gyorsan nőtt a bizalom irántunk, s egyre több volt a megrendelésünk. De akkor még csak fekete-fehér technikával dolgoztunk. A nagy változást a színes technikai megjelenése hozta, mert akkor már valamennyi nyomdai előkészítési munkálatra volt saját fejlesztésű megoldásunk. Ekkor kezdtünk el szorosabb kapcsolatba lépni a Magyar Pénzjegynyomdával, ami aztán később teljes egészében meghatározta az életünket.
Miként jött létre ez a kapcsolat?
Hogy finom legyek, nem volt szokványos a cégünk és a pénzjegynyomda közötti kapcsolatfelvétel. A metszett mélynyomtatással akkoriban már egy ideje ismerkedtünk. Miután egy-két kollegának volt ismerőse a pénzjegynyomdában, valahogy kézenfekvő volt, hogy a nyomda kérésére kísérletképpen az ötezer forintos mintáit kezdjük el utánozni. Egy alkalommal be is vittük a saját gépünket és szoftverünket a nyomdába, amely aztán olyan tökéletes ötezrest produkált, hogy ki se engedték a gépet, sőt a kollegáimat is bent fogták egy ideig. Akkor kezdtek odafigyelni ránk a bankjegynyomdában, ami után “magától jött” az együttműködés. Amúgy a 600 millió forintos nettó árbevételünk zömét a külkapcsolatok adják. Összesen 45 rendszerünk működik a világban, elmondhatom tehát, hogy elég szerteágazó a kapcsolatrendszerünk. Saját fejlesztésű szoftverjeinkkel jelen vagyunk Európában, de számunkra ma már ennél jelentősebb a tengerentúli piac.
Hogyan sikerült ezt elérni? A security-piac meglehetősen zárt körű…
Ezt a saját bőrömön is tapasztaltam, amikor kimentünk egy kis csapattal egy 1994-ben Prágában rendezett, bemutatóval egybekötött security-konferenciára. Azt jósolták, hogy mindenki nagy ívben ki fogja kerülni a mi kis standunkat. Ez így is volt az első napon. Aztán egy jelesebb cég emberét mégis hozzánk sodorta a kíváncsisága, hogy vajon mit tudunk, amivel oda merészkedtünk, s mi tagadás, leesett az álla a szoftverünk láttán. A hatás nem maradt el: másnap tolongtak az emberek a pultunknál, hogy láthassák a “magyar csodát”.
Azt hiszem, itt az ideje, hogy bemutassa a nagydíjjal jutalmazott újdonságukat.
Technológiánk és szoftverünk lehetővé teszi az úgynevezett elsődleges képben másodlagos információk – ábrák, számok, szövegek, vonalkódok vagy akár ujjlenyomatok – elrejtését. A technológiával emellett bármilyen hagyományos vagy digitális nyomtatási eljárással olyan nyomtatott képet tudunk előállítani, amelynek a minőségét a rendszer optimalizálja a benne elrejtett másodlagos információ által keltett optikai “zaj” automatikus kiegyenlítésével. Alacsony felbontású változatban biztosítja az elsődleges kép és a képbe kódolt személyi adatok szigorú összetartozását – amely megakadályozza a kép, vagy az adatok cseréjét -, magas felbontásnál pedig a rejtett alakzat védelmét az illetéktelen másolás ellen. Tulajdonképpen az adja az újszerűségét a megoldásainknak, hogy ezeket a programokat már nem csak matematikusok tudják kezelni – számhalmazok megadásával -, hanem bárki, mivel ez a program skálákkal működtethető grafikus felületet hoz létre.
Az ismertetőben az áll, hogy ez a világon egyedülálló innováció merőben új alapokra helyezi az okmányok hamisításvédelmét. Várnak-e hazai megrendelést e téren, az új személyi igazolványok előállításával kapcsolatban például?
Fogalmam sincs, hogy itthon mekkora lesz az érdeklődés. Ismeri a mondást: senki se lehet próféta a saját hazájában. Mi sem voltunk eddig próféták, majd meglátjuk, leszünk-e.
Szintén a nagydíjról szóló anyagban olvasható, hogy tavaly ez az újdonság több mint 150 millió forintos árbevételt hozott, 70 százalékos nyereségtartalommal. És hogy ez az eljárás már szabadalmat élvez Magyarországon kívül Németországban, az Egyesült Államokban, Kínában, Malajziában, Tajvanon és Indonéziában. Ez az innováció körülbelül egy év alatt született. Mit hoz a következő esztendő?
Csak nem gondolja komolyan, hogy elárulom?
Koltai Ferenc 41 éves, a Budapesti Műszaki Egyetem elvégzése után 1979-ben a Gizella úti Telefongyárban kezdte pályafutását, mint központokat fejlesztő mérnök. A nyolcvanas évek derekán már különféle intézmények – múzeumok, színházak, bankok – elektronikus biztonságtechnikai berendezéseit fejlesztette és installálta. Figyelmét 1987 és 1989 között már a vagyonbiztonsági rendszerek kötötték le az Omega mérnöki tanácsadó irodánál. Ezután alakította meg saját társaságait: a budapesti Jura Trade Kft.-t és a bécsi JURA JSP-t, amely segítségével új alapokra helyezte az okmányok hamisításvédelmét.
