Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK) több mint másfél órán keresztül egyeztetett pénteken. A felek megállapodtak abban, hogy felsőoktatási kerekasztal alakul, amelybe várják a rektori konferencia, a hallgatók képviselőit, valamint a gazdasági élet szereplőit.
Az e hét hétfői Hallgatói Hálózat által rendezett ELTE-s fórumon a résztvevők azt kérték a HÖOK-tól, hogy ne csak ők, hanem a december közepén megalakult Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórum (a Magyar Rektori Konferencia Elnöksége, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, a Hallgatói Hálózat tagjai, az Oktatói Hálózat tagjai, a Pedagógusok Szakszervezete és Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közös fóruma) folytassa a tárgyalásokat a kormánnyal. A kerekasztal vélhetően ebbe az irányba tett lépés. A fórum egyébként elfogadta a hallgatók által kidolgozott 6 pontot.
Ennek ellentmond, hogy Balog leszögezte, ők csak a törvényben szereplő, hivatalos hallgatói szervezettel (HÖOK) hajlandók tárgyalni.
A miniszter közölte: a hallgatói szerződést továbbra is nagyon fontosnak tartják, ahhoz ragaszkodnak, de tartalmáról hajlandóak egyeztetni. Úgy gondolják, beszélni kell arról, mi az, ami jár a diákoknak, és mi az, amit a hallgatók ezért vállalnak. Ha ennek új módjáról meg tudnak egyezni, akkor felajánlják azoknak, akik a régi típusú szerződést kötötték meg, hogy módosíthassák – mondta Balog Zoltán.
Nagy előrelépésnek tűnik, hogy megnyitották a tárgyalásokat arról a 16 szakról (köztük a jogász, közgazdász, andragógia szakokról) is, amelyen a jelenlegi tervek szerint nem lenne államilag finanszírozott hely. Balog kiemelte, olyan konstruktív javaslatot kaptak a hallgatóktól, amelyet érdemes megfontolni, ezért a tervek szerint január 31-ig részmegállapodást köthetnek a felek. E 16 szak nagyon népszerű, ezekre jelentkezett tavaly a felvételizők fele.
Hogy mi is ez a konstruktív javaslat, arról Nagy Dávid, HÖOK-elnök beszélt. Mint mondta, azt vetették fel, hogy az érintett 16 szakon az általánosnál akár magasabb, szakonként rögzített ponthatárt lehetne előírni, amelynek teljesítésével kerülhetnének be állami helyekre a hallgatók. Azaz a legjobb tanulók a teljesítményük alapján tanulhassanak ingyen akár a kormány által eddig e szempontból „mostohagyereknek tekintett” közgazdász, jogász szakokon is.
Emellett megállapítanának egy minimális bekerülési arányt is – fűzte hozzá. Hangsúlyozta, a lényeg, hogy ezeken a szakokon is legyen állami ösztöndíjas képzés, és ne legyenek tandíjas szakok. Az autonómia területén fontos, hogy a rektort a szenátus válassza meg, és visszatérjenek ahhoz a rendszerhez, amikor a miniszter, az államfő egyetértési jogot gyakorol a rektor személyével kapcsolatban – jegyezte meg.
Nagy Dávid elmondta: arra várnak, hogy a tandíjas szakokon se legyen tandíj, és egész addig nem terveznek további megmozdulásokat, amíg a tárgyalások megfelelő ütemben haladnak.
