Tavaly 6,5 milliárd köbméternyi gázt szállított hazánknak a Panrusgáz Rt. – 15 százalékkal többet, mint egy évvel korábban (lásd a táblázatot). A 120 millió forintos jegyzett tőkéjű, s árbevétele alapján a hatodik legnagyobbnak számító honi cég 50 százalékban a Mol Rt., 50 százalékban pedig a RAO Gazprom és leányvállalatai tulajdonában van. A cég legutóbbi, decemberi igazgatósági ülésén a tulajdonosok egyhangúan elfogadták, hogy Közép-Európában a Panrusgáz lépjen fel az orosz gáz iránti újabb igények eladójaként. A megállapodás alapján a magyar határig a Gazprom szállítja a fűtőanyagot, onnan pedig – hazánkon át – a Mol Rt. juttatja el azt a környező országokba. Az így képződő nyereségen 50-50 százalékban osztoznak majd a Mol Rt., illetve a Gazprom és leányvállalatai.
Mihail Rahimkulov szerint az a tény, hogy részben hazánkon át látják el földgázzal a környező országokat, növeli az itteni ellátási biztonságot is. A Mol Rt. emellett persze komoly haszonra is számíthat a vezetékein tranzitált gáz után járó díjból. (Az első ilyen megállapodás már megszületett: a Panrusgáz az amerikai Enron céggel megállapodott arról, hogy gázt szállít egy horvát erőműnek.) Mindezek fényében nyilvánvalóan erősíteni kell a magyar hálózatot, új vezetékekre lesz tehát szükség: például a korábban sokat emlegetett – Szlovákia és Olaszország között húzódó – dél-európai vezetékre. A magyar szakasz tervei elkészültek; a megvalósítás fő akadálya, hogy Szlovákiában és Szlovéniában a tervezés nem halad megfelelő ütemben. Döntés az idén várható. Az ügy fontosságához képest a vezérigazgató mindazonáltal furcsának tartja, hogy például az orosz- magyar kormányközi bizottságok ülésein szót sem ejtettek a vezetékről. Nyugodtan alhatnak azok, akik tartanak az orosz energiafüggőségtől; a magyar ellátást eddig is garantáltuk, a tranzit pedig további kezességvállalást jelent – érvelt Rahimkulov. A vezérigazgató a Mol és a Gazprom közös fellépése melletti érvnek tartja azt is, hogy ha ők nem, megteszik ezt helyettük nyugat-európai vetélytársaik.
A két fél csak most kezdi felmérni lehetőségeit; néhány száz millió köbméter eladását mindenképpen lehetségesnek tartjuk – fejtette ki Magyari Dániel, a Mol Rt. kutatási-termelési vezérigazgató-helyettese. A Mol és a Gazprom együttműködése viszont semmiképpen sem érinti a magyar piacot.
A Gazprom egyébként azt tervezi, hogy az európai gázfelhasználásban 2020-ig 29-31 százalékra növeli részarányát. 2010-re a kontinens éves gázigénye a mostani 400 milliárdról 630-650 milliárd köbméterre nőhet. A cég tavaly több mint 110 milliárd köbméternyi gázt szállított Közép- és Nyugat-Európa államainak, s ez a mennyiség egy évtized alatt további 50 milliárddal nőhet. Ennek kielégítésére már épül a Jemal-Európa névre keresztelt tranzitvezeték, Oroszországból Belorusszián és Lengyelországon át Németországig. Erről egyébiránt elképzelhető leágazás kiépítése Szlovákia, Magyarország és Olaszország irányába is.
