Fejlett gyártási technológia, kiegyensúlyozott pénzügyi feltételek, s jól képzett, elkötelezett szakembergárda – e három fő szempont alapján választották ki az ITDH kísérleti programjában részt vevő 11 céget (lásd külön). Eleinte a Gibson/McDonagh angol-ír divattervező ügynökség nyújtott segítséget a kollekciótervezéshez, ezt a feladatot azonban a második évtől már a program során felkészített hazai tervezők vették át. A fejlesztések piaci irányának kijelölésében, a marketingprogramok elkészítésében, összehangolásában és a tanácsadásban a Magyar Divat Intézet (MDI) működik közre.
Az elsőként beindított, 3 éves program a női szövet felsőruházat fejlesztését célozta. Ez idő alatt a cégek szezononként új kollekciókat készítettek, melyekkel először 1995 tavaszán jelentek a németországi Collection Premier Düsseldorf szakvásáron, s azóta is minden esztendőben részt vesznek német és skandináv kiállításokon. Az exportpiacra való betörést segítette a Fashion Made in Hungary védjegy bevezetése, mellyel a program résztvevői a vásárokon, a kiállítási standokon, a divatbemutatókon és a modelldarabok függőcímkéin egységes logóval jelenhetnek meg. Az exportképesség javulásához mindazonáltal még hosszú időre, legalább 5 évre van szükség. A tavaly beindult második program immár a női kötött felsőruházatra koncentrál, s a jövőben a férfi felsőruházatot illetően is hasonló projektek indítását tervezik. A már lezárult programra egyébként több mint 500 ezer ecu Phare-forrást költöttek el, míg a most folyó kötőiparira eddig mintegy 150 ezer ecu-t fordítottak.
A termékek itthoni szerepeltetését szolgálja a Budapesti Divatnapok elnevezésű szakvásár, melyet – az MDI szervezésében, 1991 óta – évente kétszer tartanak. Neményiné Gyarmathy Margit, az MDI ügyvezető igazgatója szerint e belföldön és külföldön egyaránt ismert és jegyzett seregszemlét – melyre az idén tavasszal a 14. alkalommal kerül sorra – célszerű a jövőben is szakmai üzleti fórumként működtetni.
Az elmúlt időszak mennyiségi növekedésének forrásai lassacskán elapadnak, ezért az eddigieknél intenzívebb piaci munkát kell folytatni a környező országokban – véli az MDI ügyvezető igazgatója. Ezt az is indokolja, hogy a talpon maradt hazai vállalkozásoknak még vannak ezen a területen kapcsolataik, tapasztalataik. Az sem mindegy, hogy a volt KGST-n belül kialakított munkamegosztás foszlányai még nem tűntek el: az esetleges közös fellépés számos területen kisebb költséggel és nagyobb haszonnal kecsegtet.
Az MDI arra törekszik, hogy a budapesti vásárt új termékcsoportokkal, szolgáltatásokkal bővítse. Mint egy tavalyi felmérésből kiderült, a résztvevők a kiállítási területet is növelni szeretnék. Ez az ügyvezető szerint az iparágban tapasztalható decentralizációs folyamat megfordulását jelzi: a kisebb cégek kihullanak a rostán, s megjelennek az erősebb vállalatok, amelyek nagyobb teret kérnek maguknak a vásárterületen is. A fenti felmérés tanúsága szerint egyébként többen attól félnek, hogy a rendezvény családi vasárnapi programmá válik, holott annak szakmai üzleti fórum jellegét meg kellene őrizni.
A textilipar általános állapotához képest a ruházati ipar sok szempontból kedvezőbb helyzetben van. A vállalati átalakulások során a tőkeigényes ágazatok cégei – például a fonalgyártók és a szövött alapanyagot készítők – sorban tönkrementek. A textiliparnak mindössze 30 százaléka maradt meg, szemben a ruházati iparral, ahol a cégek 95 százalékának sikerült a bukást elkerülnie. A ruhaipar számára most az alapanyag-beszerzés az egyik legkényesebb pont. Az ITDH kísérleti programja továbblépési alternatívákat kínál az alapanyag-források feltérképezésére, beszerzésére, a kereskedelmi és marketingmunka fejlesztésére, továbbá a divatközpontokban való állandó jelenlétre is.
