STATISZTIKAI ÉRTELEMBEN VETT MIGRÁNSOKA hivatalos migrációs kimutatások többnyire az egy évnél hosszabb ideig más országban tartózkodókat veszik számba. Hazánkban 1995-ben legálisan közel 130 ezer külföldi élt egy évnél hosszabb ideje. Ezek 48 százaléka a letelepedés igényével (bevándorlási engedéllyel), 44 százaléka pedig huzamosan (egy évnél hosszabb időre szóló engedéllyel) tartózkodott itt. A fennmaradó részt döntően az itt tanuló diákok adták. A bevándorlók száma többé-kevésbé stabil, nem emelkedik. Az egy évnél hosszabban tartózkodni kívánók száma valamelyest növekszik, összetétele a bevándorlókéval nagyjából azonos. Az 1980 és 1995 között ide érkezettek egy része időközben elhagyta az országot, mások magyar állampolgárrá lettek.
MENEKÜLTEK, MENEDÉKESEK
A migrációval foglalkozó szakemberek gyakran megkülönböztetik a gazdasági migránsoktól a menekülteket, közöttük azonban egyértelmű, éles határ nem húzható. Bizonyos gazdasági motiváció ezekben a kényszerű esetekben is része a döntéseknek, más belépési lehetőségek szűkülésével pedig rendre növekszik a menekültstátusz iránti kereslet. A menekültek helyzete itt sem volt más. Szigorú jogi értelemben alig több mint 4 ezer menekültet ismertek el, akikből máig is közel 3 ezren maradtak. Lényegesen többen kerestek menedéket olyanok, akiket a gazdasági és egyéb kényszerek együttesen indítottak vándorlásra. A nyolcvanas évek végén itt tartózkodó, és a kiutazás legális (30 napos) időtartamát túllépő romániai magyarok helyzetének legalizálására kreálták a menedékesek sajátos kategóriáját. 1988 és 1990 között több mint 50 ezer román (98 százalékban magyar nemzetiségű), 1991-ben pedig közel 50 ezer jugoszláv állampolgár élt menedékesként hazánkban, ám létszámuk mára jelentéktelenre csappant. A román állampolgárok egy része azóta letelepedési engedélyt vagy magyar állampolgárságot kapott, a délszláv menekültek hazatértek vagy továbbvándoroltak, illetve letelepedési vagy tartózkodási engedéllyel élnek az országban.
VENDÉGMUNKÁSOK
A fenti két migráns csoport mellett veendő még számba a legálisan munkát vállaló külföldiek – jórészt munkavállalási vízummal és érvényes engedéllyel munkát végző – csoportja. Engedélyük rendszerint egy évnél rövidebb időtartamra szól. Noha a munkavállalást semmilyen kvóta nem korlátozza, folyamatosan hozzávetőleg 20 ezren dolgoznak itt. A kilencvenes évek elején még háromnegyed részben, ma körülbelül fele részben Romániából érkeznek a vendégmunkások.
INGÁZÓ MUNKAERŐ-VÁNDOROK
A nem legálisan munkát vállaló külföldiek számáról nincsenek megbízható becslések, ám munkaerő-piaci szerepük fontos. Jelentős részük nem él tartósan az országban, hanem hosszabb-rövidebb időtartamra és visszatérően ingázik. Definíciószerűen jórészt nem is munkaerő-migránsok, hiszen turistaként és egyéb látogatóként érkeznek.
