AWall Street Journal egyik cikke nyomán, világszerte részvényeladási láz bontakozott ki a múlt héten. A tőzsdei napilap az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) nyíltpiaci bizottságának március 31-i ülésén elhangzottakról számolt be. E szerint az intézmény vezetői arra hajlanak, hogy a dollárkamatok felemelésével megállítsák a részvényárak töretlen emelkedését. A kamatemelésről állítólag a bizottság május 19-i ülésén döntenének.
Elemzők szerint azonban csekély az esélye, hogy a Fed illetékesei a közeljövőben megemelik a dollárkamatokat. A kiugróan sikeres 1997-es év után az idén már jóval szerényebb mértékű gazdasági növekedés prognosztizálható (tavaly az amerikai GDP több mint 4 százalékkal bővült). A túlzott növekedéstől, és az általa gerjesztett inflációtól való félelmek tehát megalapozatlanok. Ezért nem volt különösebb hatása a Wall Street értesüléseinek a nemzetközi valutapiacok árfolyamaira. Ha viszont a második negyedéves adatok arról tanúskodnának, hogy a távol-keleti gyártókapacitások leállítása az amerikai cégek bevételeinek további dinamikus gyarapodásához vezet, akkor elképzelhető, hogy a Fed a monetáris szigor eszközéhez nyúl.
A dollárkamatok megemelésével a jen árfolyama újra zuhanna, ami a válsággal küszködő japán gazdaság gyors talpraállási esélyeit erősen rontaná. A kiszivárogtatott hírek nyomán kialakult kamatemelési félelmek mindenesetre elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy egy időre megtorpanjon a részvényárak emelkedése.
A nemzetközi trendek közül a hazai részvénypiac árfolyamaira leginkább a dollár folyamatos értékvesztése lehet hatással a közeljövőben. A dollár április eleje óta 1,85-ről 1,77-ig ereszkedett márkaárfolyama a zöldhasú több mint 4 százaléknyi értékvesztésével egyenértékű, s a tendencia tartós maradhat.
A német fizetőeszköz mellett szól továbbá a jövő január elején debütáló euróba vetett töretlen bizalom. A világ második legfontosabb devizájává avanzsáló közös európai fizetőeszköz a jegybankok tartalékvalutái között is előkelő helyet foglal majd el, szemben a dollár jelenlegi túlsúlyával. Hasonló meggondolásból a befektetési alapoknál is várható a portfoliók átrendezése, és a márkát részesítik előnyben az euróban bízó intézmények.
Bár az elemzők többsége továbbra is 10,5 ezer pont fölé várja az év végére a BUX-indexet, abban már eltér a véleményük, hogy mely papírok áremelkedése játssza majd a főszerepet a hátralevő nyolc hónapban az index 25 százalékos emelkedésében.
A Richter Gedeon Rt. hiába növelte 5 milliárd forintról 6,3 milliárd forintra az első negyedévben az adózott nyereségét, dollárban számítva lényegében csak megismételni tudta a tavalyi kiugró eredményt. A gyorsjelentés előtti napokban 22 ezerről 25 ezer forintig szökött fel a gyógyszergyári papírok árfolyama.
Senki sem kételkedik abban, hogy a Richter képes az elmúlt évi eredményeit 25-30 százalékkal felülmúlni 1998-ban. Csakhogy a korábbi években tapasztalt robosztus növekedési ütem megtorpanásával a befektetők is megfontoltabbak akkor, amikor arról kell dönteniük: megéri-e az egy részvényre jutó nyereség több mint húszszorosát kifizetni egy Richter-részvényért. A 14-es hazai piaci átlaghoz képest drágának tűnhetnek a Richter papírjai, főként azért, mivel van bőven kínálat a gyógyszergyárihoz hasonló növekedési tartalékokkal rendelkező részvényekből a BÉT-en. A 20-as mutatójú papírokhoz pedig éves szinten 40-60 százalékos nyereségnövekedési elvárások párosulnak, amire ez idő tájt a Matáv, az OTP és a Mol esetében számíthatnak a befektetők.
Szokásához híven a Pannonplast Műanyagipari Rt. is az elsők között tette közzé gyorsjelentését. A bázishoz képest 27 százalékkal nőtt a holding konszolidált bevétele, miközben a 477 millió forintnyi adózott eredmény 28 százalékkal múlta felül a múlt évi első negyedévit. A műanyag alapanyagárak csökkenése még nem éreztette hatását az eredményességben. Ugyancsak a második negyedéves profitot növeli az 526 milliós privatizációs ellenértékhányad 241 millió forintnyi kamata. Mindezek nyomán az idei adózott nyereség akár 2,7 milliárd forint is lehet.
