Nem lephette meg a befektetőket a hét végi választások első fordulójának eredménye, hiszen az a közvélemény-kutatók jóslatait igazolta. A voksok megoszlása láttán viszont a tőzsdézők már komolyan felmérték annak kockázatát, hogy a jelenlegi koalíció esetleg nem képes többséget szerezni a választásokon. A késlekedés, s az azzal együtt járó pánikhangulat pedig forintosítható veszteségeket okozott a részvénypiacon érdekelt befektetőknek.
A keddi záróárak alapján az év eleji szintet átlagosan alig 2 százalékkal múlják felül a magyar részvények jegyzései, ami dollárban számolva hozzávetőleg 1 százalékos áresésnek fel meg. Az új év előestéjén 7999 ponton állt a BÉT hivatalos indexe, amely kedden napközben 8004-ig esett, majd 8176 ponton zárt, de két nap után így is több mint 500 ponttal állt alacsonyabban a múlt péntekinél.
Két hónappal ezelőtt még 7 ezer forint sem tűnt soknak a Mol-részvények darabjáért, ám a hét elején sokan 6 ezer forint ellenében is megváltak azoktól. Úgy tűnik továbbá, hogy hiába teszi közzé a héten a Matáv és az OTP a rekorderedményekkel kecsegtető negyedéves gyorsjelentéseit, a hazai befektetők – a magyar értékpapírpiac többi vezető kibocsátójának részvényeihez hasonlóan – a legszívesebben ezen cégek papírjaitól is megválnának.
A parlamenti demokrácia hagyományainak megteremtésén fáradozó ország a választásai során érthetően kerül átmenetileg a kockázatosabb kategóriába. A külföldi befektetők már hetek óta inkább csak passzív szemlélői voltak a pesti parkett eseményeinek, s nem azzal foglalkoztak, hogy aktív vásárlásokkal feltöltsék portfoliójukat magyar papírokkal. A BÉT-nél olcsóbb részvénypiacoknak se szeri, se száma a nagyvilágban. Még olyanok is találhatók köztük, ahol – a viszonylag alacsony árak mellett – az átmenetileg megnövekedett itteni kockázattal összemérhető az adott ország rizikója. Így nem meglepő, ha az új kormány megalakulásáig egy időre visszavonulót fújnak a magyar részvénypiacról a határon túli intézmények.
Ezen az állapoton még az sem tudott változtatni, hogy a választások előtt három nappal a világ vezető hitelminősítő intézete javított Magyarország külföldi adósságainak besorolásán: a Moody’s Baa3-ról Baa2-re javította a hosszú lejáratú devizaadósság besorolását, és változatlanul stabilnak minősítette a kilátásokat. A hazai kisbefektetők viszont először szembesültek tömegesen a választásokkal együtt járó bizonytalanság kockázatával, így -megfelelő tapasztalat híján – ők itták meg ennek a levét.
Négy évvel ezelőtt az országgyűlési választások első fordulójának eredményei teljesen hidegen hagyták a befektetőket. Az előrejelzéseknek megfelelő arányok alapján bizonyossá vált, hogy az akkori szocialista párt alakíthat kormányt; a kérdés csupán az volt, hogy kivel alkot koalíciót. A második forduló eredményei tükrében viszont kiderült, hogy a párt a stabil kormányzáshoz szükséges többséget egyedül is megszerezte. A szükséges gazdasági reformok következetes véghezvitelének letéteményeseként a külföldi befektetők szemében az idő tájt a szabaddemokraták szerepeltek. Így az új kormány felállásáig és gazdasági programjának kihirdetéséig számottevően estek a részvények jegyzései a BÉT-en. Ezúttal viszont a bizonytalanságból adódó áresés már az elmúlt néhány nap alatt bekövetkezett, így a későbbiekben legfeljebb az árak kismértékű lemorzsolódására lehet számítani a parketten. Ez alól viszont kivételt képezhetnek a hét második felében a gyorsjelentésükben rekordadatokkal előrukkoló kibocsátók.
