A lap úgy tudja, egy vidéki intézményben például az egyik osztálytermet a szünetben tornaszobává alakítják, amelynek összköltsége 300 ezer forint. A pénzt a diákönkormányzat és a szülői munkaközösség dobja össze, az építési munkálatokat pedig a közeli szakiskola diákjai végzik el nyári gyakorlat keretében. Egy másik iskolában az ebédlő kifestését végzik a szülők.
A költségeket hivatalosan vagy az önkormányzatoknak, vagy a KIK-nek kellene állnia, attól függően, hogy melyikük az iskola üzemeltetője. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint azonban csak a legszükségesebb felújítások költségeit fedezi a fenntartó.
A 3000 főnél kevesebb lakosú településeken a fenntartói és az üzemeltetői feladatokat a KIK látja el, kivéve az 50 ezer forint feletti beruházásokét – magyarázta a jogi hátteret Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Egy mosdócsere beruházásnak minősül, a szifon megjavítása csak “üzemeltetési probléma”.
A 3000 fő feletti városok esetében a helyi önkormányzat felelős az üzemeltetésért, így minden tankerületben külön-külön kell meghatározni a munka jellegét, amelyet a KIK vezetése hagyhat jóvá. A KIK a 2013-as költségvetési törvény szerint az idei összes kiadási előirányzatából dologi kiadásokra 56,2 milliárd forintot fordíthat, amelyben szerepelnek a karbantartási és állagmegóvási összegek is. Az éves keretösszegeket a központ tankerületenként, intézményre tervezve, a 2012-es beszámolók alapján állapítja meg. A tankerületek ebből a keretösszegből önállóan gazdálkodnak – olvasható a lapban.
