Ahhoz képest, hogy az első komolyabb home banking rendszereket már 1989-ben kitelepítették két bankhoz- a volt Magyar Hitel Bankhoz és a Magyar Külkereskedelmi Bankhoz -, nem tűnik látványosnak a fejlődés. Lapunk kérdésére 1998 közepén mindössze három bank nyilatkozott ugyanis effajta szolgáltatás önálló létéről. Ennél azonban jobb a helyzet, hiszen a „hőskorhoz” hasonlóan több hazai bank még ma is egy kalap alá veszi a magánszemélyek számára nyújtott home bankinget a vállalati ügyfelek igényeit kiszolgáló office bankinggel. Így bár a banki szolgáltatásainak otthonról, számítógépen át történő elérését magánszemélyek részére csak a Bank Austria Creditanstalt Hungary, a CIB Bank, valamint az Inter-Európa Bank népszerűsíti külön is, a lakosság kegyeit kereső többi hitelintézet közül például az Általános Értékforgalmi Banknál, a Budapest Banknál avagy a BNP-Dresdner Banknál is lehet ilyen szolgáltatásra szerződni. S ezzel a teljességre nem törekvő felsorolásnak vélhetően még koránt sincs vége. A lakossági verseny felerősödése nyomán pedig valószínűleg már egyre többen kényszerülnek elkülöníteni a vállalati és a magánoldalt egymástól.
Ma még azonban a többség úgy tartja, nem érdemes miden követ megmozgatni annak érdekében, hogy a magánszemélyek effajta kényelmi szempontjaira egy egész üzletágat építsenek ki. Ennek egyik oka a fejlettebb országokéhoz képest Magyarországon még mindig jobbára csak takaréklángon pislákoló számítógépes affinitás. Munkahelyükön ugyan – az ügyintézés, adatfeldolgozás meggyorsítása végett – már egyre többen verik a billentyűket, sőt, egyre kevesebb állást lehet betölteni anélkül, hogy ne kelljen minimális komputerkezelői képességről számot adni, ám ezt nem szabad összetéveszteni a számítógép szinte létszükségszerű használatával. Ennek persze anyagi okai is vannak. A gazdasági növekedés reálbér-gyarapodást hozó korszaka még csak egy-két évre tekint vissza. Nem csoda, hogy míg a munkahelyről számítógépen át folytatott műveletek (jelesül a faxolás és az internetezés) jelentős része magánjellegű, addig – a Computer Technika című szaklap adatai szerint – a háztartások alig 20 százalékában lehet csak PC-t találni.
Jelenleg ráadásul az is a home banking rohamléptékű elterjesztése ellen szól, hogy a magyar lakosság jelentős része egész egyszerűen tudomást sem vesz a banktechnikai újdonságokról. Még az óvatos becslések is a kereső népesség legalább 30 százalékát tartják úgy számon, mint amelynek semmilyen banki kapcsolata nincs. Ez magyarázható azzal, hogy sokak még mindig teljes egészében az alapvető létfenntartási javak finanszírozására fordítják jövedelmüket, ha pedig esetenként többletforintokra tesznek szert, akkor azokkal vélhetően nem a bankok jutalékait kívánják hizlalni. Másrészt „a pénz olvasva jó” elv miatt sokan hallani sem akarnak arról, hogy az egyre kiterjedtebb körben használatos készpénzkímélő eszközökre, módokra térjenek át.
Ilyen körülmények között viszont a bankoknak sem éri meg on-line összeköttetést létesíteni a magánügyfelekkel. A home banking rendszerek által (is) használt biztonsági szoftverek helyenként borsos ára meglehetősen drágává teszi az effajta mulatságot. Így igazából csak akkor térül meg a beruházás, ha elegendően képesek megfizetni a rájuk áthárított üzemeltetési, fenntartási és egyéb költségeket.
Pedig e téren kétségtelenül széles távlatok vannak. A fejlettebb bankkultúrájú országokban a home banking ügyfelek már nemcsak a banki alapszolgáltatásokat veszik igénybe fotelben ülve, egerüket mozgatva, hanem aktuális tőzsdei- és ingatlanpiaci információkat éppúgy lekérdeznek, mint ahogy adózási és befektetési tanácsokat kérnek, avagy biztosításokat kötnek. Sőt, esetenként már az egyéb, a bankok profiljától eléggé távolálló kényelmi igények kielégítése sem lehetetlen (például az ügyfél az általa – akár már eleve az Interneten – kiválasztott rendezvényekre, koncertekre, színházi előadásokra vásárolhat ily módon jegyet, de külföldi utazási ügyeit is lebonyolíthatja ezen a csatornán).
Mindezek csírájukban Magyarországon ma már – a lapunknak a hitelintézetek közül e szolgáltatás kondícióiról egyedüliként válaszoló – CIB Banknál is megtalálhatók. A forint-folyószámlájú lakossági ügyfelek nemcsak átutalási, betétlekötési és -felmondási megbízásaikat bonyolíthatják le a képernyőn át, de érdeklődhetnek számlájuk pillanatnyi állapotáról, az azon az elmúlt hat hónapban elkönyvelt ügyletekről, a betétlekötés feltételeiről, a betétállományról, s befektetési információk mellett a Magyar Nemzeti Bank és a CIB által jegyzett devizaárfolyamokat is megtudakolhatják, aktuálisan és 12 hónapra visszamenőleg.
Még mielőtt azonban bárki is rohanna effajta home banking szerződést kötni, jobb ha ellenőrzi, hogy az elektronikus kapcsolattartás technikai feltételei biztosítottak-e. A CIB Bankhoz például – természetesen a telefonvonalon és a nyomtatón kívül – IBM-rendszerű komplett PC-n és egy Hayes kompatíbilis modemen keresztül vezet az út.
A mellékletet Horváth Éva szerkesztette
