A több mint ezer résztvevő között ott volt a száz évvel ezelőtt született és tíz éve elhunyt Wass Albert három Amerikában élő fia: Endre, Huba és Miklós is.
Áder János, az Országgyűlés alelnöke avató beszédében kiemelte: Wass Albert a legolvasottabb magyar írók egyike. Könyvei immár a saját életüket élik, a saját sorsuk szerint találják meg olvasóikat – fogalmazott.
Életműve azért oly eleven, mert műveiben kiapaszthatatlan és csillapíthatatlan életerő van – mondta. Életműve az életről szól, a mi életünkről, a mi könnyeinkről, a mi örömeinkről, az árulásainkról, a hősiességünkről, a szétszóratásunkról, a küldetésünkről – mondta. “Arról a küldetésről, hogy magyarként szeressük egymásban a magyart, és emberként tiszteljük egymásban az embert” – fogalmazott az Országgyűlés alelnöke.
Áder János szerint talán azért is olvassák oly sokan és oly szívesen Wass Albert műveit, mert történeteiből sikerül megérteniük, hogy csak magyarként lehetünk sikeres európaiak és csak európaiként maradhatunk meg sikeres magyaroknak.
Bölcskei Gusztáv református püspök az avatáson üzent azoknak, akik még “ma is ferde szemmel néznek Wass Albertre, s azokra, akik tisztelegnek előtte”. A református püspök Karinthy Frigyest idézte: “Valamikor hallani fogsz majd az életnek egy fájdalmas csodájáról, arról, hogy akinek levágták a kezét és a lábát, sokáig érzi még sajogni az ujjakat, amik nincsenek. Ha ezt hallod majd: Kolozsvár, és ezt: Erdély, és ezt: Kárpátok, meg fogod tudni, mire gondoltam”.
Az új szobor Debrecenben (Fotó: MTI)
A Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke arra utalva, hogy a szobor leleplezése után a jelenlévő tömeg közelebb ment az alkotáshoz mintegy körbezárva azt, úgy fogalmazott: az ott lévők egyfajta védőgyűrűt vontak a szobor köré.
Wass Huba nyugalmazott amerikai dandártábornok, az író fia az édesapára emlékezett az egybegyűltek előtt. Felidézte az emigrációba kényszerült család mindennapjait, s azt, hogy édesapja azt az időszakot is felhasználta, hogy írásaival segítse a magyar nemzetet. Szólt arról, hogy Wass Albert az 1946-ban Kolozsváron tartott büntetőeljárást, amelyben háborús bűnösnek bélyegezték, mindig is igazságtalannak, jogtalannak tartotta.
Pósán László fideszes országgyűlési képviselő elmondta: Wass Albert szobra közadakozásból, civil kezdeményezésre jött létre, civilek vállalták az ápolását is.