A lakosság kegyeiért folytatott verseny nem szorítja háttérbe a vállalatok banki kiszolgálását. E kijelentés igazát fényesen bizonyítja az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) minap közzétett jelentése, amelyből kiderül: a bankszektor (takarékszövetkezetek nélküli) kihelyezései között növekedtek a vállalkozói kihelyezések 1997 első felében. Ezzel szemben a jegybanknál elhelyezett szabad pénzeszközök kismértékben, a központi költségvetés finanszírozása pedig jelentősebben csökkent. Alkalmasint e tények is utalnak egy sor gazdasági mutató kedvezőbbé válására – nevezetesen a növekedés felgyorsulására, az infláció lassulására, a hatékony árfolyam-politikára -, amelyek egyrészt lehetővé tették az általános kamatszint, illetve a betéti és a hitelkamatok közötti marzs mérséklődését, másrészt hozzájárultak a hitelképes adósok körének bővüléséhez.
Az általános kamatszint megnyirbálódása természetesen nem hagyta érintetlenül az állampapírok, kincstárjegyek hozamát sem, amelyek 1997 első felében – folytatva az előző évben beindult irányzatot – egyre alacsonyabb szintre szálltak. Ez is arra sarkallta a hitelintézeteket, hogy az üzleti szféra felé forduljanak, s külföldi kihelyezéseik mellett növeljék a cégek finanszírozását. Mindezek nyomán a vállalkozói kihelyezések bankrendszeri szinten 1490,8 milliárd forintra emelkedtek. (Az elmúlt év első felének 20,5 százalékos gyarapodása a negyedévek csaknem azonos mértékű fejlődésének tudható be.) A vállalkozói kihelyezések összesített mérlegfőösszegen belüli aránya az 1996. végi 28,6 százalékról 31 százalékra bővült. E téren a nagybankok piaci részesedése növekedett, elérvén a 67,7 százalékot.
Az eszközével ellentétesen alakult a forrásoldal. Míg például a bankok külföldről beszerzett pénzeinek állománya 43,2 százalékkal tovább növekedett, addig a vállalkozói szektor betétei reálértékben visszaestek, az összes forráson belüli arányuk pedig az 1996. végi 18,3 százalékról 16,5 százalékra mérséklődött. Az első félévben a nagybankok és a kis középbankok részesedése a vállalkozói betétekből nem változott (60,3, illetve 9 százalék), ám összpiaci részesedésüknél alacsonyabban alakult. Ezzel szemben az úgynevezett nagy középbankok részesedése tovább izmosodott, s e tekintetben a kisbankok is gyarapodtak (noha a náluk elhelyezett, az előző év végéhez viszonyítva 20,5 százalékkal testesebb betétállomány még így is elmaradt attól a szinttől, mely az összpiaci részesedésük alapján elvárható lett volna).
Az általános megállapítások a Kereskedelmi és Hitelbanknál (K&H) például azt jelentik, hogy az október végi 171 milliárd forintos hitelállomány (melyből mindössze 3,1 milliárd forint címzettje volt magánszemély) nemcsak 1996 hasonló időszakához képest bővült jelentősen, hanem jócskán meghaladta a tervezett 150 milliárd forintot is. Ugyancsak a vártnál valamivel magasabb, 85 milliárd forintos szinten állapodtak meg a vállalkozói betétek. Ez különösen annak tudatában elismerésre méltó, hogy az 1997 augusztusában magánkézbe került egykori klasszikus nagybank is az univerzalitást célozza meg, s az e felé vezető úton tavaly máris 30 milliárd forint körüli forrást gyűjtött a lakosságtól. Ám arra, hogy a gazdálkodó szervezetekről sem feledkezik meg, bizonyíték a tulajdonosok elképzeléseit (is) tükröző hároméves stratégia. Ennek egyik központi eleme az új – elsősorban középvállalati – ügyfelek megszerzése, a hitelnyújtás és a betételfogadás növelése mellett itthon még újdonságnak számító treasury szolgáltatás révén.
Az elmúlt év második felétől kezdve erőteljesen növekszik a vállalkozói hitelezés a Budapest Banknál (BB). Elsősorban e tétel gyarapodásával magyarázták az 1995. végi privatizációja óta állandó össztűzben munkálkodó hitelintézet vezetői a mérlegfőösszeg bővülését, amely az előzetes adatok szerint az év végéig elérte a 240-245 milliárd forintot. Márpedig e tényt a BB-nél a bank növekedési pályára állásának jeleként értékelik. Így érthető, ha az elsősorban a fogyasztói áruhitelezésben testet öltő lakossági nyitás ellenére sem kívánják elsorvasztani a vállalati kapcsolatokat.
Utóbbiakról a volt Magyar Hitel Bank (MHB) jogutódjának számító ABN Amro (Magyar) Bank sem kíván lemondani. Bár az idei évet mindenekelőtt a lakossági banki tevékenység felfuttatásának szentelik, jelenleg – s valószínűleg még egy ideig – a Corporate Banking részleg hozza a legnagyobb nyereséget. A holland tulajdonú hitelintézetnél az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek az 1996. végit 11 százalékkal meghaladva, 1997 első félévében 147,4 milliárd forintot tettek ki, s ebből csak 59 millió forint volt a lakossági betétállomány. Az ügyfelekkel szembeni követelések állománya pedig – a hathavi 5,7 százalékos gyarapodást követően – 85,3 milliárd forinton kötött ki. Ezen eredményt a bank vezetősége különösen a vállalati banki piac nagymértékű átalakulásának ismeretében, valamint annak fényében értékeli nagyra, hogy az 1996. végihez képest tavaly erősebb lett a kamatverseny, s a jelenlegi 4 százalékos kamatrés is igen alacsonynak tekinthető. Ennek ellenére az ABN Amro (Magyar) Bank vezetősége – az új regionális központok és a szintén új kapcsolattartói rendszer kiépítésének köszönhetően – a vállalati üzletágban gyors növekedésre számít. Olyannyira, hogy például e hitelintézet a projektfinanszírozásban piacvezetői szerepre tör 1998-ban.
Az egészen a legutóbbi időkig kizárólagos vállalati hitelintézetnek számító Közép-európai Nemzetközi Bank (CIB) tavaly november végén regisztrált 167 milliárd forintos betétállományának döntő részét még mindig a vállalati források tették ki – legalábbis ez következtethető ki a magánszemélyek 28 milliárd forintos részesedéséből. Az ugyanezen időszak ügyfelekkel szembeni 167 milliárd forintos hitelállományának alanyai pedig értelemszerűen a gazdálkodó szervezetek. Amúgy a CIB – saját számításai szerint – tavaly június végén a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) mögött a második legnagyobb hitelportfoliót tudta magáénak, amely 8,5 százalékos piaci részesedést jelentett. A lakossági nyitás ellenére e bank sem kíván szakítani a tradíciókkal; ez már csak azért sem lenne bölcs dolog, mert az export-import fizetések egyötöde még ma is a CIB-en fut át, s a bank a vállalatok finanszírozásában egyre divatosabb szindikált hitelezésből is kiveszi a részét. (Itt elég csak a Matáv 10, az MVM 3,5 vagy a Mol 15 milliárd forintos értékű kölcsöneit említeni.) Ugyanakkor a januártól immár off-shore státusát feladva, “mezei” kereskedelmi bankként működő hitelintézetnél is örömmel nyugtázzák a (különösen az energiaszektorban és az infrastruktúrában tevékenykedő) vállalatok megnövekedett beruházási étvágyát.
A lakossággal kapcsolatos szándékait a Mezőbank megvételére 1997 szeptemberében benyújtott – ám végül vesztesnek bizonyult – privatizációs pályázattal nyilvánvalóvá tévő Raiffeisen Unicbank vállalati hiteleinek mennyisége tavaly szépen gyarapodott. A szeptember végi 106,9 milliárd forintos állomány 24,6 milliárddal haladta meg az 1996. végit. Különösen a devizahitelezés bővülése volt számottevő: kilenc hónap alatt 17,9 milliárd forinttal növekedve, 40 milliárd forintot ért el. Ugyanezen periódusban a korábbinál 13,5 milliárd forinttal több vállalati betét érkezett a bankhoz, 88,3 milliárd forintra srófolva fel az állományt. Ezen belül a devizabetétek 9 milliárd forint körüli összegben növekedtek.
Míg a fentiekben taglalt hitelintézetek az OTP Bank eleddig szinte kizárólagos felségterületéből próbálnak egyre nagyobb szeleteket lecsippenteni, addig utóbbi – természetesen amellett, hogy megpróbál minél több magánügyfélt megtartani – egyre éhesebb szemeket vet a vállalati ügyfélkörre. Annak is különösen a nagyobb méretű cégeket tartalmazó részére; az ezeknek nyújtott kölcsönök részaránya a bank összhitelezésén belül az elmúlt év első háromnegyedében jelentősen emelkedett. A bank piaci részesedése a vállalkozói piacon – a többi szegmenshez hasonlóan – enyhén növekedett, s elérte a 12 százalékot.
Az OTP bank eszközei között 1997 szeptemberének végén 377,4 milliárd forintot tettek ki az ügyfélkihelyezések. Az üzleti hitelek a megelőző év azonos időszakához viszonyítva 22,4 százalékkal növekedtek, s elérték a 362,4 milliárd forintot. A bővülő forrásokból elsősorban a vállalkozók részesültek; az e körnek nyújtott hitelek egy év alatt 70,9 százalékkal gyarapodtak, s csak valamivel maradtak el a 200 milliárd forintos értéktől. Nem ennyire kedvező a kép a kisvállalkozói fronton: bizonyíték erre az utóbbiaknak folyósított hitelállomány 2,7 százalékos zsugorodása, s részesedésük a hitelportfolióból csaknem a felére, 6,9 százalékra esett vissza. Az OTP Bank forrásai között a vállalkozói betétek szeptember végén 23,1 százalékkal haladták meg 1996 első kilenc hónapjának értékét.
