Az adatszolgáltatók körének kibővítése leginkább a magánszemélyek érdekeit szolgálja – vélekedett lapunknak Zsohár Istvánné, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (Apeh) munkatársa. A kifizetőknek és a hatóságnak egyaránt többletmunkát okozó módosítás jelentősen segíti az ellenőrzési munkát, megengedvén a magánszemélyek kötelezettségeinek egyszerűsített revízióját. Korábban az adókedvezményre jogosító igazolások csak az adó-alanyoknál voltak fellelhetők, így a revizorok a bevallásokat csupán számszakilag tudták vizsgálni – valóságtartalmukat viszont csak a magánszemélyek jelenlétében ellenőrizhették, ami jó esetben is két nap utánajárást jelentett. Ha viszont az Apeh megkapja a kedvezményre jogosító igazolást kiállító szervezetektől az adatokat, akkor az egyszerűsített ellenőrzéshez az adóalanyokra nem lesz szükség.
A hatóságnak egyelőre annyiban jelentett többletadminisztrációt az új rendelkezés, hogy el kellett készítenie az adatszolgáltatási lapot, s ki kellett dolgoznia, hogy azon kinek mit kell közölnie. A jövőben persze a beérkezett információkat fel is kell majd dolgozni. S ha például valakinek nincs meg az adóazonosító jele, akkor a természetes azonosítókat kell használni, amelynek a számítógépes feldolgozása eleve nagyon hosszú.
A kifizetők zömének nem jelent majd érdemi tehernövekedést az új feladat – legtöbbjüknél ugyanis eleve megvannak a szükséges adatok, hiszen az igazolást a magánszemélyeknek mindenképpen ki kell adniuk. Ez alól lényegében csak a biztosítóintézetek kivételek – ezeknél ténylegesen bővül a kötelezettségek köre. E szervezeteknek a nyugdíj- és életbiztosításokkal kapcsolatban igénybevehető adókedvezményekről kell informálniuk az adóhivatalt. S nemcsak az egy-két éve megkötött szerződéseket, hanem a több éve érvényeseket illetően is – márpedig utóbbiak esetében a kívánt adatok általában nincsenek meg nekik. Ezekkel kapcsolatban a biztosítók megkeresik majd ügyfeleiket, s megkérdezik: akarnak-e élni az szja-törvényben szereplő adókedvezménnyel. Ha igen, akkor kiadják számukra az igazolást, feltéve, hogy az érintettek a kért adatokat közlik velük.
Az adókedvezményre jogosító igazolást kiállító szervezetek köre igen széles. Ide tartoznak egyebek mellett a belföldi székhelyű alapítványok és közalapítványok, s az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak is (utóbbiaknál a magánszemélyek maximum évi 100 ezer forint adókedvezményt érvényesíthetnek). A felsőoktatási törvényben felsorolt intézményeknek a hallgatói tandíjkedvezmény kapcsán kell információkat adniuk: efféle jogcímen a tandíj 30 százalékát, de tanulmányi hónaponként legfeljebb 6 ezer forintot lehet érvényesíteni. A hitelintézeteknek az 1993. december 31-e utáni lakáscélú felhasználással kapcsolatban felvett hitel törlesztésére fordított összegről kiadott igazolásokról kell tájékoztatniuk a hatóságot (ily módon a magánszemélyek a bank által igazolt összeg 20 százalékát, legfeljebb évi 35 ezer forintot számolhatnak el kedvezményként). A tőkeszámla vezetésre jogosult társaságok és a jelzáloghitel-intézetek ugyancsak az adatszolgáltatói körbe tartoznak, de érinti a rendelkezés azokat a szervezeteket – rendelőintézeteket, házi orvosokat – is, amelyek a polgárok súlyos fogyatékosságát igazolják.
Az intézkedés szám szerint is igen sok szervezetet érint, hiszen például csak az alapítványok száma 50 ezerre rúg. Azt viszont, hogy hány emberről adnak majd adatot a kifizetők, egyelőre nem tudni: ez csak a feldolgozás után derülhet ki.
A formanyomtatványon fel kell tüntetni a kedvezményt igénybevevő nevét, adóazonosító jelét (ennek hiányában születési helyét, idejét, lakóhelyét, maga és anyja leánykori nevét), az adókedvezményre jogosító igazoláson szereplő összeget, valamint a kedvezmény jogcímét. Az érintett szervezetek egyébként mágneses adathordozón is eleget tehetnek kötelezettségüknek. Ez már csak azért is kedvező, mert az idő sürget: a határnapot (annak érdekében, hogy a bevallások egyszerűsített ellenőrzése minél előbb megkezdődhessék) január 31-ében szabták meg. A mulasztáshoz pedig ezúttal is szankciók kapcsolódnak. Késedelmes teljesítés esetén például az Apeh azonnali helyszíni vizsgálatot rendelhet el. Az adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesítése, a hibás vagy valótlan adatok feltüntetése, valamint az ellenőrzés során feltárt hibák kései kijavítása mulasztási bírsággal sújtható.
